Medúzaveszély Horvátországban - mutatjuk mire kell figyelni
A hosszan tartó meleg időjárás és a 26 fok körüli tengervíz ideális feltételeket teremtett az invazív bordásmedúzák számára. Ezek az állatok eredetileg a nyugat-atlanti térségből származnak, de a teherhajók ballasztvize révén kerültek Európába, így az Adriába is. Horvátországba is megérkezett a medúzaveszély.
Az Isztria környékén különösen kedvezők a körülmények számukra. A sekélyebb part menti vizek gyorsabban felmelegszenek, és a gyenge áramlatok sem sodorják el a medúzákat. Ráadásul a környéken találhatók a legnagyobb adriai kikötők, köztük a trieszti, amely az Adria első számú tengeri kapuja, így a behurcolt fajok könnyen megtelepedhetnek. De a fiumei kikötőbe érkező hajók a Kvarner-öbölbe is hoztak a fajból.
Medúzaveszély: kellemetlen, de nem súlyos
A bordásmedúza a közönséges medúzákkal ellentétben nem csíp, így közvetlen veszélyt nem jelent a fürdőzőkre. Ugyanakkor tömeges jelenlétük kellemetlen lehet. A nyálkás, áttetsző élőlények ugyanis sok helyen ezerszámra úsznak a strandok közelében,
éjszaka a partra sodródott állatok világítanak is.
A fajjal kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma a rendkívüli szaporodási képessége. A példányok hímnősek, és nemcsak a kifejlett egyedek, hanem már a lárvák is képesek szaporodni. Ez azt jelenti, hogy a populáció robbanásszerűen növekedhet a nyár folyamán.
A strandolók kellemetlenségén túl a bordásmedúzák komoly ökológiai problémát is okoznak.
A legfőbb táplálékuk, a planktonok mellett ugyanis az őshonos halak ikráit is megeszik, ami hosszabb távon veszélyezteti az egyébként is gyér adriai halállományt.
Hatékony védekezés nincs ellenük, de a természet általában gondoskodik a megoldásról. A medúzák ugyanis a hidegebb vízhőmérsékletet nem viselik el. Amikor az ősz beköszöntével a tenger 15 fok alá hűl, a kifejlett medúzák tömegesen elpusztulnak. Szakértők szerint emiatt az előző évekhez hasonlóan az idei invázió is várhatóan véget ér a hűvösebb hónapokban. A bordás medúzák egyébként nem kedvelik az áramlatokat, ezért a Kvarner-öböltől délebbre csak elvétve jellennek meg.
