Javuló esélyek Európában

Brazíliában a tehenek csak füvet és szénát esznek, ehhez kukoricasilót és szójadarát kapnak. A szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladását (BSE) kiváltó, állati hús- és csontlisztet azonban nem -- számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap emlékeztet arra, hogy bár Brazíliában egyébként sem volt szokás állati eredetű liszttel táplálni a marhákat, amikor 1996-ban Európában először hoztak összefüggésbe haláleseteket a kergemarhakórral, a kormány azonnal leállította az importot. Azóta betiltották a brit marhahús bevitelét is, s legutóbb importstopot rendeltek el a francia, a spanyol, a német és a portugál marhahúsra is.
Mindezek alapján a brazil marhahús számára elvileg igen jók a piaci lehetőségek Európában, illetve a főbb fogyasztó országokban. Gyakorlatilag azonban számos akadály tornyosul a kivitel növelése előtt: nemcsak kereskedelempolitikai jellegűek, hanem az ottani adórendszer, valamint a marketing hiányosságai is. Ugyanakkor az is igaz, hogy a vágások jelentős részét még mindig nem megfelelő higiéniai körülmények között bonyolítják le, s gyakran felüti fejét száj- és körömfájás is -- igaz, ez utóbbi nem ártalmas az emberi egészségre.
Mindazonáltal Brazília a világ legnagyobb exportőrének címére pályázik 2005-re -- idézi a német lap az ország mezőgazdasági miniszterét. Ehhez természetesen komoly erőfeszítésekre van szükség a higiéniai körülmények, a csomagolás, a tárolás, a szállítás színvonalának javítását illetően.

Brazília európai marhahúsexportjának felfutását reméli a közeljövőben. A dél-amerikai országban nyoma sincs a szivacsos agyvelőgyulladásnak, a szarvasmarhákat csak természetes takarmánnyal etetik. Ennek ellenére több, adminisztratív jellegű akadály tornyosul még a kivitel növelése előtt. VG-összefoglaló-->