A járműalkatrész-gyártó vállalatok döntő többsége az 1990-es évek elején, közepén alakult, csaknem kétharmaduk magyar magán-, közel ötöde pedig külföldi tulajdonban van. Az átlagos vállalati méret a járműalkatrész-gyártó vállalatok körében: a mikrocégek esetében 6-7, a kisvállalatoknál 26-27, a középvállalatoknál 150, míg a nagyoknál 1580 fő körül alakult 1999-ben.
A közúti járműalkatrész-gyártásban tevékenykedő cégek forgalmának jelentős részét 10-15 társaság adja. Ezekre a tiszta profil, a magas termelékenység, az első beépítésre való szállítás, a magas exporthányad és a külföldi tőkeérdekeltség jellemző. A forgalom fennmaradó részét adó vállalkozások többnyire vegyes profilúak, forgalmuk 1--8 milliárd forint közötti, különböző szinten kapcsolódnak az autóiparhoz, vegyes tulajdonviszonyok között működnek és jelentős az exportcélú gyártásuk. A magyar tulajdonú kisvállalkozások gyors növekedést csak technológiaváltással tudnának elérni, ehhez azonban nem képződik náluk elegendő nagyságrendű nyereség. Sok kisvállalkozás olyan terméket gyárt és olyan technológiával, ami a nagyobb cégeknek nem kifizetődő. A vállalkozások csaknem kétharmada küzd tőkehiánnyal.
A járműalkatrész-gyártó társaságok kétharmada valósított meg tavaly termelési-technológiai fejlesztést, döntő többségük saját célú termék-, technológiafejlesztést hajtott végre. A vállalatok 15 százaléka vevője megbízásából fejlesztett, végül csaknem tizede megrendelőjétől kapta az új technológiát. A beruházásokat a cégek harmada saját forrásból (jellemzően a mikro-, kis- és középvállalatok egy része), csaknem harmada saját forrásból és bankhitelből, tizede pedig saját forrásból és állami támogatásból finanszírozza. Kizárólag bankhitelből csak középvállalatok hajtanak végre beruházásokat. A beruházásokat gazdasági szempontból alapvetően 3 tényező motiválja: új piacok szerzése, a költségek csökkentése, valamint a magasabb árbevétel elérése. A beruházások a kapacitás bővítését és egyben a technológia korszerűsítését is szolgálják, új gépek beszerzését, illetve a géppark korszerűsítését irányozzák elő.
A fő járműalkatrész-termékek gyártása az elmúlt évben a vállalkozások csaknem kétharmadánál nőtt (jellemzően az állami, illetve a többségi külföldi tulajdonú cégek esetében), a vállalatok csaknem ötödénél pedig csökkent. A termelést akadályozó legfontosabb tényezőként a cégek elsősorban a kereslet mérséklődését, a megrendelések csökkenését, a piaci versenyt (az import beáramlását), másodsorban a beruházási tőke hiányát, a költségek emelkedését és az árak visszafogottságát emelték ki. A nagyvállalatok esetében -- az előbbieken túl -- a szakképzett munkaerő hiányának gondja is felmerült.
A termelés döntő hányada külpiacokra kerül, a kivitel mintegy háromnegyedét a külföldi tulajdonú cégek adják. A társaságok többsége az EU államait jelölte meg fő célországként. A FÁK-országokba a válaszolók egyharmada exportál, döntően a kis- és középvállalkozások.
Jövőre a cégek csaknem 50 százaléka számol a létszám növekedésével, szinte kizárólag a gyártás területén. A járműalkatrész-gyártók beszállítói pozícióikat 2001-ben a jelenleginél kedvezőbbnek ítélik. Az EU-csatlakozás várható hatásaként leginkább a verseny éleződésével, a versenyképesség csökkenésével számolnak, ugyanakkor sokan számítanak a piac bővülésére is. Többen pozitív várakozással tekintenek a szállítási feltételek és vámügyintézés könnyítése elé.
A hazai beszállító vállalkozások fő versenyképességi problémái többek között bizonyos körzetekben (Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Mór) a minőségi munkaerő, valamint a szállítási készség hiányában nyilvánulnak meg. A megkérdezett vállalatok hatékonyságukat költségcsökkentéssel, tőkebevonással és jobb munkaszervezéssel tudnák növelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.