A tizenöt nyugat-európai ország lakáspiacának jellemzői teljesen ellentétesek a négy kelet-európai, visegrádi ország trendjével. Általános tendencia Nyugat-Európában az új lakások építésének csökkenése, a felújítások számának növekedése. Ugyanakkor Kelet-Közép-Európában növekszik a lakásépítések száma, míg a felújításoké még viszonylag alacsony -- hangzott el az Euroconstruct közelmúltbeli párizsi konferenciáján.
A még mindig viszonylag alacsony jelzálogkölcsön-kamatok Nyugat-Európában -- bizonyos jövedelemszint felett -- ösztönzik az otthonépítést. Nő a lakosság befektethető jövedelme is, s fontos tényező a háztartások számának emelkedése. A jövőbeni igények ugyanakkor regionálisan különbözőek lesznek, s a luxus- és a kislakások iránti kereslet -- tekintettel a meglévő lakásállomány összetételére -- növekedni fog.
Lengyelországban, a Cseh és a Szlovák Köztársaságban, valamint Magyarországon a következő években a lakásépítés fellendülésére lehet számítani. A mérsékelt növekedés jelei már mutatkoznak, de a jelentős áttörés függ az életszínvonal alakulásától.
A cseh kormány a saját lakás építéséhez támogatást nyújt. Az új építésnek kedvez a relatíve alacsony árindex is (4-5 százalék). Elsőbbséget kapott a meglévő állomány mintegy harmadát érintő paneles felújítás, amely 1,165 millió otthont érint. Három-öt százalékos kamattámogatás és 70 százalékos állami kezességvállalás segíti az itt lakókat. A hiteltörlesztések részben a lakbérekből fedezhetők, de a felújítástól 40-50 százalékos energiamegtakarítás is várható.
A lengyelországi lakásépítést és -felújítást -- hasonlóan a magyarországihoz -- a kormány közvetett eszközökkel segíti. A jelzálogrendszer erősítésével, a hitelalapok megteremtésével, a meglévő lakások energiatakarékos üzemeltetésének támogatásával, a lakás-takarékpénztárak erősítésével, a nemzeti lakásalap megteremtésével. A lakásfelújításokat a lengyel kormány jövedelemadó-mérséklésével már sok éve támogatja. Hasonló célt szolgál az építőanyagok és szolgáltatások alacsony,- 7 százalékos -, általános forgalmi adója.
A szlovák kormányzati lakáspolitika is hasonló gondokkal küzd, sok a leromlott panellakás, amely a privatizáció révén az alacsony jövedelmű bérlők tulajdona lett. Az itt folyó szerény felújítási munka jelenleg a feketepiac martaléka. A lakásépítés növekedését a nemzeti lakásfejlesztési alap hivatott támogatni, továbbá az 1999-ben életbe lépett jelzálogtörvény és az 1992 óta létező lakás-takarékpénztárak. A lakáspiaci folyamatokat itt is a három visegrádi partneréhez közel álló kezdeményezések jellemzik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.