Jöhet(ne) az elektronikus vámkezelés

A célországok vámkezelési szabályai és gyakorlatai nemritkán jelentős időveszteséget okoznak az amúgy kifinomult globális kézbesítőrendszerekben. A magyar piac szereplői is ebben látják a legnagyobb nehézséget és így a legnagyobb lehetőséget is a fejlesztésre. Bár a hazai vámtörvény már csaknem teljesen EU-konform, a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelkezések és pénzügyminiszteri rendeletek még jelentős különbségekhez vezetnek.
Tapasztalatuk szerint a vámhivatalokban az is megesik, hogy létszámhiány miatt késlekedik az ügyintézés. E nehézségekből a kiutat egyértelműen a Nyugaton már ismert, hiteles elektronikus adatátviteli rendszerek segítségével történő vámkezelés kialakítása jelentheti.
A magyar jogszabályok és a magyar gyakorlat ilyen irányú átalakítását hivatott elősegíteni a honi piac három legnagyobb multinacionális szolgáltatója, a DHL, a TNT és a UPS által létrehozott Nemzetközi Integrált Expressz Szállítási Vállalkozások Magyarországi Egyesülete. Céljuk, hogy a fejlődés meggyorsítása érdekében már sikeresen működő nyugati példákkal, információkkal lássák el a végrehajtási szerveket és a jogalkotót. Nyilvánvaló azonban, hogy a szükséges jogi háttér megteremtésén kívül az igen költséges infrastruktúrát is létre kell majd hozni a vámkezelés megkönnyítése érdekében. Kedvező esetben a rendszer már ebben az évben működésbe léphet.
Mára csaknem általánosnak mondható az elektronikus árukövetés, ez legtöbbször internetes honlapon keresztül valósul meg, de lehetőség van az SMS-en keresztüli lekérdezésre is. Ennek rendszerét -- emelte ki Boda Mihály, a UPS Hungary Kft. igazgatója -- egy magyar vállalat fejlesztette ki számukra, és az itteni siker alapján terjesztették ki európai hálózatukra. Deák György, a Magyar Posta Rt. csomagüzletági igazgatóságának értékesítési vezetője egy nemrégiben készült felmérés alapján azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az árukövetést csak szállítási nehézségek esetén tartják fontosnak az ügyfelek. A nyomon követés ezek szerint nem a biztonságot, csak a biztonságérzetet növeli, így a nemzetközi postaegyezmény alapján működő EMS egyelőre nem tartja szükségesnek az ilyen irányú fejlesztést.
Járosi Márton, a TNT magyarországi igazgatója cége szerepét az igen nagy pontosságot igénylő autóipari beszállításoknál tartja fontosnak. A TNT újdonságként kínálja a saját külön informatikai rendszerén keresztüli adatküldést a világ minden pontjára. A hagyományos e-mailekkel szemben itt kapacitáskorlát nélkül, fél percen belül megérkezik az elektronikus küldemény a címzetthez, sőt azonnal információ is kapható arról, hogy elolvasták-e. Ebben az évben vezeti be a DHL is új internetalapú szolgáltatását, a küldemények nyomon követésének elősegítésére.
Magyarországi hálózatával mindegyik vállalat elégedett, fejlesztési terveik leginkább a kelet-európai régióval kapcsolatban vannak. A DHL a magyar elosztó központ megépítésének köszönhetően már az elmúlt évben önálló repülőjáratot indított Budapestről több kelet-európai fővárosba. A UPS szintén regionális központnak tekinti a magyar fővárost, és növelni szándékozik az innen légi úton elérendő kelet-európai célpontok számát. A Fedex magyarországi képviseletét ellátó Royal Express Kft. saját forgalmának megduplázását tűzte ki célul, ezáltal ugyanis lehetővé válhat, hogy közvetlen budapesti repülőjáratot alakítsanak ki.
A növekvő magyar áruforgalom összességében jó lehetőségeket kínál a hazai expresszfuvarozók számára. Ennek következtében a piac nagyobb szereplőit egyenként néhány száz fős létszám és többmilliárdos bevétel jellemzi. Az idei várakozásokban tükröződő optimizmust sokban alátámasztja, hogy a kis- és közepes vállalkozások, sőt a magánszemélyek is egyre nagyobb számban veszik igénybe az expresszfuvarozók szolgáltatásait.