Jogi kiskapu a médiatörvényben

Négy távközlési cég (PanTel, GTS, Novacom, UPC) a médiatörvény szerintük EU-normákat és befektetői érdekeket sértő, diszkriminatív rendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezik. Ezek a műsorelosztó hálózatokra írnak elő korlátozásokat, illetve kötelezettségeket. A kezdeményezők szerint a törvény tévesen keveri össze a műsorelosztást és a műsorszolgáltatást, illetve helytelenül tesz különbséget a műsorelosztók és a műszakilag ezekkel megegyező hálózatokat működtető távközlési cégek közt.
A cégek kifogásolják, hogy csak a műsorelosztó vállalkozásokra rótt a médiatörvény olyan korszerűsítési kötelezettséget (2003. január elsejei határnappal), amely lehetővé teszi a legkorszerűbb adatátvitelt e hálózatokon. Az ehhez szükséges jelentős befektetéseket azonban nem ösztönzi a törvény -- állítják az érintett társaságok.
Kezdettől kifogásolt szabály az egy műsorelosztó kezében összpontosuló hálózat kiterjedésének határaként megállapított egyhatodnyi lakosságszám. Ennek számszerűsítése megoldhatatlan -- például nincsenek erre vonatkozó pontos adatok --, így csak megbecsülni lehet, hogy a 600 ezer körüli háztartást ellátó UPC már e határ körül van. Ez a korlátozás ráadásul ellentétes a hatályos EU-irányelvvel.
Ezzel rokon a véleménymonopólium kialakulása ellen alkotott előírás, amely a műsorelosztók egymás közti tulajdonszerzését korlátozza. Ezek a hálózatok azonban nincsenek befolyással a műsorkészítők által előállított tartalomra, tehát a tájékoztatás szabadságát nem tőlük kell megvédeni, arról nem beszélve, hogy a jeltovábbításnak (-elosztásnak) számtalan más, a törvényben nem érintett módja van: például műhold, mikrohullám -- foglalható össze a szakma éleménye. A korlátozás szerintük gátolja a befektetéseket és az ésszerű piaci működést.
A módosítást az teszi lehetővé, hogy a médiatörvény szavazási jegyzőkönyvének megtekintésekor rájöttek: egy sor szakaszt egyszerű többséggel fogadott el 1995 végén az Országgyűlés -- köztük a kifogásolt paragrafusokat is. Így ezek nem igényelnek kétharmados egyetértést a koalíció és legalább az MSZP közt, márpedig minden ilyen törvénymódosítási próbálkozás eddig kudarcba fulladt a csonka médiakuratóriumok nyomán létrejött patthelyzet miatt. A "feles" megoldás az egységes hírközlési törvény elfogadásakor kivitelezhető lenne.