Kiszivárgott, mi lehet az USA és Irán megegyezésében, de még ne bontsuk a pezsgőt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVasárnap megegyezhet a háborús konfliktusban álló Egyesült Államok és Irán – Donald Trump amerikai elnök ezt szombaton vetítette előre, amikor a híradások szerint még sok volt a vitatott pont. Az elnök nagy reményeket keltett a világban, amelynek energiellátása a konfliktus közepette megcsappant, hiszen mindkét fél lezárta a Hormuzi-szorost, egy fő globális szállítási útvonalon. Vasárnap egyelőre vékonyan csörgedeznek a hírek, de van köztük reménykeltő is. A legfontosabbra is utal, de még mindig nincs bizonyosság.
A háború energiaválságot idézett elő, ami a keményen sújtott Európai Unióban visszavetette az amúgy sem acélos gazdaságot és úgy felpumpálta az árakat az eurózónában, hogy az Európai Központi Bank a héten rákányszerült megemelni kamatait, először az ukrajnai háború okozta korábbi energiaválság óta.
Rátette a pecsétet az EKB, itt a második energiaválság Európában – Varga Mihály összevonja a szemöldökét
Megszületett a súlyos döntés Frankfurtban. Az EKB kamatot emelt, először az ukrajnai háború okozta energiaválság óta, megerősítve, hogy az iráni háború meghozta az újabb krízist. A hatások Magyarországra is eljutottak, mégis különleges helyzetbe kerültünk – erre pedig Varga Mihály elnök MNB-je tehet pecsétet június 23-án.
A konfliktus feltornázta az olaj- és gázárakat. Ha sikerülne véget vetni a válságnak, akkor is hosszú időt vehet igénybe, mire visszaáll az energiaszállítások korábbi állapota, mindenesetre egy megegyezés azonnal csökkenthetné a nyomasztó energiaköltségeket.
Iráni háború: a tervezetben benne van, hogy megnyitják a Hormuzi-szorost
A friss vasárnapi hír: egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy az Egyesült Államokkal kötendő egyetértési megállapodás (memorandum of understanding, MoU) végleges tervezete számos kérdésre kiterjed, Teherán nukleáris programjától kezdve a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásán át egészen az amerikai olajszankciók alóli mentességekig. A két fél közötti megállapodás után a végleges egyezmény részleteit a következő 60 napban tárgyalnák meg.
Az iráni tisztviselő szerint a memorandumtervezet a következőket tartalmazza:
- Irán azonnal újra megnyitja a Hormuzi-szorost valamennyi kereskedelmi hajó számára, miközben az Egyesült Államok feloldja az iráni kikötők elleni haditengerészeti blokádját. Az Irán elleni olajszankciókat meghatározott időre megszüntetnék.
- Az amerikai blokád feloldása közvetlenül a memorandum aláírása után kezdődne meg, és 30 napon belül teljesen befejeződne.
Van több bökkenő is, a remény mellé
Fontos részlet – miután eleve voltak erős kételyek, tényleh belemegy-e Teherán a megegyezésbe vasárnap –, hogy a hír még további hosszadalmas egyeztetéseket vetít előre. Miközben azt amerikaiak nem azonnal oldanák fel a blokádot.
A híradás nem feltétlenül áll ellentétben a szombati jelentésekkel, amelyek "interim", azaz előzetes megegyezésről szóltak. Mindenesetre világ feszült figyelemmel követi, mi lesz a dokumentum sorsa, amelynek ezek szerint legalább tervezete létezik már.
Az idézett hivatalnok szerint a tervezet előírná a magas dúsítású urán hígítását Iránon belül, ugyanakkor tartalmazná 25 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon felszabadítását.
Teherán a tervezetben vállalja, hogy sem nukleáris fegyvert nem gyárt, sem nukleáris fegyverhez nem jut hozzá. A végleges megállapodás megszületéséig fenntartjank a jelenlegi nukleáris status quót, vagyis Irán nem dúsít tovább uránt, és nem bővíti nukleáris létesítményeit.
