A Szonda Ipsos Közvélemény-kutató Intézet 1994 óta időről időre felméri a kormányzat tevékenységével kapcsolatos lakossági véleményeket. A különböző kormányzati tevékenységi területek lakossági preferencia-sorrendjében az egészségügy stabilan az előkelő negyedik helyen áll: ez azt jelenti, hogy az összesen 14 kormányzati feladat közül minden alkalommal a legfontosabb négy közé sorolta azt a közvélemény. Az egészségügy problémáinak kezelését a gazdaságpolitika, a szociális helyzet javítása és a korrupció elleni küzdelem előzi meg a rangsorban.
1999 júniusához képest 2000 közepére kismértékben nőtt az egészségügyi kérdések jelentősége az emberek szemében (44-ről 47 százalékra), a vélemények ez év februárjáig alig változtak, a kérdezettek 42-44 százaléka sorolja ezt a kormányzati feladatot a legfontosabbak közé. Az egészségügyi kérdések jelentőségének 2000. tavaszi átmeneti növekedése együtt járt az e területen tapasztalható nagyobb lakossági elégedetlenséggel, valamint -- ezzel szoros összefüggésben -- az egészségügyi tárca tevékenységének kedvezőtlenebb értékelésével.
A kormányzati erőfeszítéseket a közvélemény minden vizsgált időszakban rendkívüli mértékben hiányolta ezen a területen, akárcsak a többi, számára fontosnak ítélt három feladatot. A félévente regisztrált "deficit"-mutató -- ez a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében tett kormányzati munkával való elégedettséget (elégedetlenséget) méri -- 30--36 pont között mozgott. A közvélemény legkevésbé az 1999 végétől 2000 áprilisáig terjedő időszakban volt elégedett az ország vezetésének ez irányú tevékenységével. Az elégedetlenség azóta fokozatosan enyhülni látszik, amit az Egészségügyi Minisztérium munkájához kapcsolódó elégedettségi indexek kismértékű növekedése is bizonyít.
Míg tavaly áprilisban az emberek egy 0--100-ig terjedő skálán átlagosan 34 ponttal értékelték az egészségügyi tárca munkáját, a mutató most 40 ponton áll. Ez a minősítés ugyanakkor a többi tárca minősítéséhez viszonyítva negatívnak (a közepesnél is rosszabbnak) számít, s korántsem teszi a tárcát "sikerminisztériummá": a lakosság ennél csak a Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium munkáját értékeli kedvezőtlenebbül.
Az egészségfejlesztést országos szinten kiemelt fontosságú kérdésként kezelők körében főként az egészségügy, a kultúra és az oktatás területén dolgozókat és idősebbeket (65 év felettieket) találunk, de ez a feladat a Dunántúlon élők számára ugyancsak az átlagosnál nagyobb jelentőséggel bír.
A minta a legfőbb társadalmi, demográfiai ismervek (nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely, település típusa) szerinti összetétele megbízhatóan követi a teljes magyar felnőtt lakosság összetételét. A kutatás minden adatfelvétel alkalmával 1000 fő megkérdezésével, standard kérdőívek segítségével készült.