Kelet-Közép-Európa internetpiaca jelentősen bővül a következő években, a növekedésnek azonban komoly akadályai is vannak -- írja elemzésében a The Wall Street Journal Europe. Többek között a nem megfelelő infrastruktúra, a személyi számítógépek elterjedtségének alacsony szintje, a tartalomszolgáltatás hiányosságai. Ugyanakkor az is igaz, hogy manapság egy-egy üzleti tevékenység kiépítése nem megy informatika nélkül, tehát ezekben az országokban -- ahol az it meglehetősen alacsony szintről indul -- növekszik a kereslet a hardverek, a szerverek, a hálózatépítés, de a menedzsmentszolgáltatások iránt is. Az Európai Unióhoz való csatlakozás fel fogja gyorsítani ezt a folyamatot, az új, korszerű informatikai rendszerek kiépítésének szükségességét.
Eddig az internet és az elektronikus kereskedelem terjedésének elsősorban a távközlés tetemes költségei álltak az útjában, főként a monopóliumok megléte miatt. 2001 végén azonban Magyarországon és Csehországban felszabadítják a távközlési piacot, s ezzel teret nyitnak a legkorszerűbb technikák meghonosításához.
A másik gátló tényező a személyi számítógépek elterjedtsége, amely a régióban jóval elmarad Nyugat-Európa mögött: Magyarországon a lakosság 5,9 százalékának volt személyi számítógépe 1998 végén, Lengyelországban 13,7, Csehországban 9,7 százalékának. Ezzel szemben ugyanez az arány 31 százalék Németországban és 46 százalék Nagy-Britanniában. Ez a különbség azonban gyorsan ki fog egyenlítődni, miután megfizethetőbbek lesznek az internetszolgáltatások, és olcsóbbak a személyi számítógépek. Hosszabb távon egészen bizonyos, hogy a térség megelőzi Nyugat-Európát az internethasználat és a személyi számítógépek elterjedtségét illetően.
A kelet-európai országokban az EU-hoz közeledvén fel fogják ismerni az elektronikus kereskedelem kiépítéséhez elengedhetetlen távközlési befektetések jelentőségét. Az on-line kereskedelem elterjedését azonban nagymértékben hátráltatja a hitelkártyás fizetés szűkössége, ami viszont alapfeltétele az on-line vásárlásnak.
Az internethasználatban tapasztalt általános lemaradás mellett azonban mutatkoznak pozitív jelek is. Így például Szlovéniában az internet elterjedtsége nagyjából azonos a nyugat-európaival, sőt Görögországot és Olaszországot már meg is előzi. Magyarországon is komoly mértékű az elterjedtség, mindamellett a szakma jelenleg a 40 milliós Lengyelországra figyel, amely az it-fejlesztések szempontjából ma a legnagyobb piac Európában. Ugyanakkor a másik potenciális nagy piac, az orosz, még igencsak le van maradva, a 150 milliós lakosságból mindössze 2,7 millióan interneteznek. Ennek a lemaradásnak közismerten pénzügyi okai vannak, amelyek nem utolsósorban az 1998. évi válságban gyökereznek.
Mindent egybevetve, bármennyire is jók az elektronikus kereskedelem kilátásai a kelet-közép-európai régióban, ez az üzlet rövid távon nem kecsegtet nagy haszonnal. A kérdés nem az, hogy az e-kereskedelem fellendíti-e a térségben a fogyasztói kiadásokat, hanem az, hogy milyen értékeket ad, s milyen költségeket farag le. Itt az embereknek még mindig nincs sok pénzük, ha költenek, akkor jól megnézik, hogy mire, s nem az új költekezési módszereket keresik. Ennélfogva a gyors meggazdagodásban reménykedő cégek jobban teszik, ha az elektronikus kereskedelem adta lehetőségeket arra használják, hogy hatékonyabbá és átláthatóbbá tegyék tevékenységüket.