Április elsején életbe lépett a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) idei második kínálatszűkítő határozata. A nyersolajárak ennek ellenére közel egyéves mélypontra süllyedtek a hét elején. Az elemzők csak őszre várnak tartósabb drágulást, feltéve, hogy nyáron nem lesz komolyabb benzinszűke az USA-ban.
Az OPEC vasárnaptól további 1 millió barrellel, azaz mintegy 4 százalékkal szűkítette a napi termelési összkvótáját. Így a szabályozásban részt vevő tíz tagország napi összkínálata 25,2 millióról 24,2 millió barrelre csökkent -- legalábbis papíron. Ám a korlátozás tényleges mértéke ennél jóval kevesebb is lehet.
Az olajkartell már az idei első, február elsejétől elhatározott napi 1,5 millió barreles (5,6 százalékos) kvótacsökkentést sem hajtotta végre maradéktalanul. A becslések szerint februárban csak mintegy 900 ezer barrellel esett vissza a napi kitermelés. Ugyanakkor az OPEC-hez tartozó, de a kvótaszabályzásból kihagyott Irak az utóbbi hetekben újra növelte kínálatát.
A 31,5 millió barrel termelési kapacitással bíró OPEC termeli a világ nyersolajkínálatának mintegy 40 százalékát, a kivitelbeli részesedése pedig ennél is nagyobb. Így a mindenkori piacpolitikája általában jelentősen befolyásolja a tőzsdei ármozgásokat. Ám ezúttal a csökkentés a világkereslet szokásos tavaszi pangási időszakára esett, ráadásul megtorpant az USA iparának gyors fejlődése, és az előrejelzések a világgazdaság növekedési ütemének lassulásáról szólnak.
Az egyesült államokbeli nyersolajkészletek is most jóval felülmúlják az egy évvel korábbi szintet. Emiatt, bár az ottani nyári benzinszűke lehetősége továbbra sem kizárt, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) márciusban tovább csökkentette a globális olajkereslet idei növekedésével kapcsolatos becslését.
Mindez, megtetézve az OPEC-tagok kvótafegyelmének lazulásával, azt jelentheti, hogy a nyersolajárak nyomottak maradnak a következő néhány hónapban. Az USA nyersolaj- és olajtermékkészleteinek heti változásai ugyan átmenetileg meghintáztathatják az árakat, de az alapvető trend nemigen változhat.
Annál kevésbé, mert az -- elmúlt években az OPEC-kel szolidáris -- független termelők az idén egyelőre felettébb tartózkodóak. A világ ötödik legnagyobb olajtermelője, Mexikó ugyan hosszas habozás után végre bejelentette, hogy napi 40 ezer barrellel visszafogja kivitelét, de a piac ennél jóval nagyobb korlátozást várt.
Az Economist Intelligence Unit elemzői ezért csak nyártól számítanak az árak némi szilárdulására. A drágulás az utolsó hónapokban erősödhet fel, az északi félteke fűtőolaj-piaci főidényének beköszönte előtt. Akkor ugyanis a készletfeltöltő napi kereslet mintegy 900 ezer barrellel meghaladhatja a kínálatot, még akkor is, ha az OPEC netán félmillió barellel növelné a kitermelést.
Ám mi lesz akkor, ha a globális keresletre vonatkozó előrejelzéseket felfelé módosítják, és az OPEC mégis a kvóták szerint termel tavasszal? Mi lesz, ha azokat a kartell még napi félmillió barrellel tovább csökkenti?
A márciusban megerősített ármechanizmus szerint ugyanis ez utóbbira lehetőséget ad, ha a kartell barrelenkénti jelzőára tíz egymást követő kereskedési napon 22 dollár alá süllyed. Amennyiben húsz napon keresztül túllépi a 28 dollárt, akkor ugyanilyen mértékben növelhetők a kvóták. Most azonban az előbbire van reális esély, hiszen az OPEC árkosara hétfőn 22,53 dollárra süllyedt. A jelzőárat a kartelltagok többsége a barrelenkénti 25 dollár körüli szinten szeretné tartani, ami azt jelenti, hogy a tőzsdei áraknak ennél mintegy 2 (brent, London), illetve 4 (WTI, New York) dollárral magasabban kellene mozogniuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.