Fogyó OPEC-kínálat, mégis nyomott árak

Április elsején életbe lépett a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) idei második kínálatszűkítő határozata. A nyersolajárak ennek ellenére közel egyéves mélypontra süllyedtek a hét elején. Az elemzők csak őszre várnak tartósabb drágulást, feltéve, hogy nyáron nem lesz komolyabb benzinszűke az USA-ban.
Az OPEC vasárnaptól további 1 millió barrellel, azaz mintegy 4 százalékkal szűkítette a napi termelési összkvótáját. Így a szabályozásban részt vevő tíz tagország napi összkínálata 25,2 millióról 24,2 millió barrelre csökkent -- legalábbis papíron. Ám a korlátozás tényleges mértéke ennél jóval kevesebb is lehet.
Az olajkartell már az idei első, február elsejétől elhatározott napi 1,5 millió barreles (5,6 százalékos) kvótacsökkentést sem hajtotta végre maradéktalanul. A becslések szerint februárban csak mintegy 900 ezer barrellel esett vissza a napi kitermelés. Ugyanakkor az OPEC-hez tartozó, de a kvótaszabályzásból kihagyott Irak az utóbbi hetekben újra növelte kínálatát.
A 31,5 millió barrel termelési kapacitással bíró OPEC termeli a világ nyersolajkínálatának mintegy 40 százalékát, a kivitelbeli részesedése pedig ennél is nagyobb. Így a mindenkori piacpolitikája általában jelentősen befolyásolja a tőzsdei ármozgásokat. Ám ezúttal a csökkentés a világkereslet szokásos tavaszi pangási időszakára esett, ráadásul megtorpant az USA iparának gyors fejlődése, és az előrejelzések a világgazdaság növekedési ütemének lassulásáról szólnak.
Az egyesült államokbeli nyersolajkészletek is most jóval felülmúlják az egy évvel korábbi szintet. Emiatt, bár az ottani nyári benzinszűke lehetősége továbbra sem kizárt, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) márciusban tovább csökkentette a globális olajkereslet idei növekedésével kapcsolatos becslését.
Mindez, megtetézve az OPEC-tagok kvótafegyelmének lazulásával, azt jelentheti, hogy a nyersolajárak nyomottak maradnak a következő néhány hónapban. Az USA nyersolaj- és olajtermékkészleteinek heti változásai ugyan átmenetileg meghintáztathatják az árakat, de az alapvető trend nemigen változhat.
Annál kevésbé, mert az -- elmúlt években az OPEC-kel szolidáris -- független termelők az idén egyelőre felettébb tartózkodóak. A világ ötödik legnagyobb olajtermelője, Mexikó ugyan hosszas habozás után végre bejelentette, hogy napi 40 ezer barrellel visszafogja kivitelét, de a piac ennél jóval nagyobb korlátozást várt.
Az Economist Intelligence Unit elemzői ezért csak nyártól számítanak az árak némi szilárdulására. A drágulás az utolsó hónapokban erősödhet fel, az északi félteke fűtőolaj-piaci főidényének beköszönte előtt. Akkor ugyanis a készletfeltöltő napi kereslet mintegy 900 ezer barrellel meghaladhatja a kínálatot, még akkor is, ha az OPEC netán félmillió barellel növelné a kitermelést.
Ám mi lesz akkor, ha a globális keresletre vonatkozó előrejelzéseket felfelé módosítják, és az OPEC mégis a kvóták szerint termel tavasszal? Mi lesz, ha azokat a kartell még napi félmillió barrellel tovább csökkenti?
A márciusban megerősített ármechanizmus szerint ugyanis ez utóbbira lehetőséget ad, ha a kartell barrelenkénti jelzőára tíz egymást követő kereskedési napon 22 dollár alá süllyed. Amennyiben húsz napon keresztül túllépi a 28 dollárt, akkor ugyanilyen mértékben növelhetők a kvóták. Most azonban az előbbire van reális esély, hiszen az OPEC árkosara hétfőn 22,53 dollárra süllyedt. A jelzőárat a kartelltagok többsége a barrelenkénti 25 dollár körüli szinten szeretné tartani, ami azt jelenti, hogy a tőzsdei áraknak ennél mintegy 2 (brent, London), illetve 4 (WTI, New York) dollárral magasabban kellene mozogniuk.