Állam volt az államban
A Gazprom állam volt az államban, hatalmas vagyona és befolyása révén keresztül-kasul behálózta az ország gazdasági és politikai életét. Mert a társaság élén 1992 óta álló Rem Vjahirjev saját hűbéri birtokaként kezelvén a vállalatot, nemcsak "rokonait, barátait és üzletfeleit" juttatta kövér falatokhoz, hanem kiszolgált több vezetőt is: legfőbb mentorát és elődjét, Csernomirgyin miniszterelnököt, Borisz Jelcin elnököt, vagy legújabban Putyin elnököt. Így aztán azt hihette, hogy hűsége jutalmaként sokáig maradhat az igazgatói székben.
A társaság azonban az utóbbi időben egyre inkább a bírálatok kereszttüzébe került, a megváltozott bel- és külpolitikai viszonyok közepette elkerülhetetlenné vált a vállalat reformja. A visszélésekről, gyanús kapcsolatokról, a cég vagyonának "megcsapolásáról" szóló mendemondák kezdtek az állami vezetés számára is kényelmetlenné válni, hiszen a Nyugat felé menetelő Oroszországban is a tőkés világ (elvi) játékszabályai szerint kell(ene) a vállalatoknak működniük. Ezt az átláthatóságot sürgették a kisebbségi tulajdonosok -- köztük a német Ruhrgas --, s a külföldi befektetők is.
Többek között ezért határozott úgy Putyin elnök -- aki egyik legfőbb feladatának az állami monopóliumok megreformálását, egyeduralmuk megtörését tűzte ki célul --, hogy új vezérigazgatót nevez ki a Gazprom élére. A változás egyértelműen jelzi Putyinnak azt a törekvését, hogy növelje a Kreml befolyását -- s ezzel a reformok iránti elkötelezettséget -- a politikai és a gazdasági élet minden területén. S e tekintetben a Gazprom a nemzeti vagyon legékesebb darabja, hiszen a gázipari óriásvállalat adja Oroszország hazai össztermékének nyolc százalékát, a világ földgáztermelésének 25, földgáztartalékának 24 százalékát. A Gazprom által befizetett adók és járulékok az éves orosz szövetségi költségvetés egyötödét adják, így a Kremlnek fokozott érdeke a társaság feletti ellenőrzés szigorítása.
Az új főnökről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Putyin bizalmasa -- de igazából ez az, ami számít. Alekszej Miller a 90-es évek elején közvetlenül az orosz államfő beosztottjaként dolgozott a szentpétervári városházán, amikor még Putyin polgármester-helyettes volt. Ezt követően a balti csővezetékrendszereket ellenőrző céget vezette. A Gazprom élére viszont már az energetikai miniszterhelyettes posztjáról érkezett.
Az elemzők egy része kétségbe vonja, hogy az új vezérigazgató képes lesz végigvinni a hatalmas vállalat átalakításának programját, mondván: Millernek elsősorban államigazgatási tapasztalatai vannak, az üzleti életben azonban nem igazán jártas. A piac azonban nem így vélekedik, a vezetőváltás hírére az orosz tőzsdén jelentősen, csaknem öt százalékkal történelmi csúcsra emelkedett a Gazprom-részvények árfolyama, s a forgalom megduplázódott. Igaz, hogy ez elsősorban a Miller mögött álló Putyinnak szólt, de mindenképpen jelzi: a piac bízik az állami vállalat megreformálhatóságában.


