Műholdfelvételek bizonyítják: Putyin mozgásba hozta az orosz hadsereget a NATO közvetlen határánál, kiterjedt katonai munkálatok kezdődtek – pánikban az északi tagállamok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA finn–orosz határon kiterjedt erdőirtást végeztek, és gyors ütemben épülnek új laktanyakomplexumok az orosz oldalon. A NATO katonai szövetség gyanakvással figyeli, hogy az orosz hadsereg egyre nagyobb létszámban jelenik meg ott. Az északi hírszerző ügynökségek figyelmeztetést adtak ki egy orosz támadás lehetőségéről, arra mutatva rá, hogy az orosz fegyverkezés egy nagyszabású stratégia része, amely az egész balti-tengeri régiót célozza meg – írja hosszú elemzésében a Frankfurter Rundschau.
A NATO észak-európai országai szerint Oroszország már készíti elő az újabb háború megindítását
Az dán hírszerzők jelentése szerint műholdfelvételek azt mutatják, hogy az orosz katonai létesítményeket jelentősen bővítik, különösen az újonnan létrehozott leningrádi katonai körzetben. A finnországi határ mentén, Petrozavodszk közelében kiterjedt erdőterületeket irtottak ki új járműtelepek és logisztikai központok építése céljából. Hasonló építési tevékenység figyelhető meg a Novaja Vilga bázison és Alakurttiban, a Kola-félszigeten. Katonai szakértők elemzése szerint ezeket az újonnan létrehozott építményeket elsősorban nagyszámú nehézgép és páncélozott jármű állandó és időjárásálló elhelyezésére tervezték közvetlenül a NATO-határon.
Történelmi mértékű az átrendeződés. Az északi hírszerző ügynökségek elemzései szerint Oroszország azt tervezi, hogy az ukrajnai harcok befejezése után akár 115 ezer katonával is növeli fegyveres erőit az északnyugati országrészen.
A Frankfurter Rundschau megjegyzi, hogy az információkat nem tudta ellenőrizni, és az adatok nagy része anonim forrásokból származik. Rámutat ugyanakkor, hogy Oroszország egy ideje szisztematikusan provokálja a Nyugatot, és állandó fenyegetettséget teremt. Különösen Dmitrij Medvegyev, Oroszország keményvonalas politikusa fenyegette ismételten és nyíltan katonai csapásokkal a Nyugatot. A balti-tengeri régióban pedig gyakran előfordulnak kisebb határincidensek.
Claudia Major biztonsági szakértő szerint Oroszország elsősorban azt szeretné megtudni, hogyan viselkedne az Egyesült Államok válság esetén a NATO-szövetségi kötelezettségeivel kapcsolatban.
Továbbra sem világos, hogy ezek csupán provokációk és egy új fegyverkezési verseny jelei, vagy Oroszország valóban készen áll-e további lépések megtételére. A NATO ugyanakkor már meghatározott egy konkrét listát a lehetséges orosz célpontokról, ha ez a hibrid konfliktus nyílt katonai konfrontációvá fajul. A katonai tervezők arra számítanak, hogy a hangsúly a szövetség utánpótlási vonalainak megzavarására szolgáló kulcsfontosságú logisztikai pontokon lesz.
A nyugati hírszerző ügynökségek a következő egy–három évet tartják a legveszélyesebb időszaknak, mivel Európának még mindig pótolnia kell a hiányosságait a csapatok, a drónok és a légvédelem terén.
Mind a 32 NATO-szövetséges egyetért abban, hogy Oroszország képes lehet megtámadni egy NATO-országot 2029-ben
– mondta Christian Freuding német altábornagy csütörtökön a Politicónak. Jan Christian Kaack, a német haditengerészet felügyelője korábban ugyanezt az évet említette.
Brian Nissen dán NATO-vezérőrnagy a DR műsorszolgáltatónak úgy nyilatkozott, hogy a szövetségnek a legrosszabb esetben egy mindent átfogó forgatókönyvre kell felkészülnie.
Ez egy olyan háború lesz, amely minden dimenzióban zajlik majd: földön, levegőben, tengeren, az űrben és a kibertérben.
Mennyire erős az orosz hadsereg a NATO-éhoz képest?
A NATO-t minden hagyományos területen jelentősen erősebbnek tartják az orosz fegyveres erőkkel szemben. Az európai NATO-tagállamok még az Egyesült Államok nélkül is felülmúlják Oroszországot pénzügyi és személyi erőforrásokban. Csak 2023-ban a szövetség több mint 1100 milliárd dollárt költött fegyverkezésre, ami nagyjából tíz-tizenkétszerese az orosz védelmi költségvetésnek (109-127 milliárd dollár). A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kutatása és a nemzetközi katonai adatbázisok szerint
több mint 3 millió aktív szolgálatot teljesítő katonájával a NATO személyi létszám tekintetében is messze meghaladja Oroszországot (1,33 millió).
Technológiai szempontból a Nyugat dominál, különösen a modern vadászgépek és haditengerészeti erők tekintetében. Továbbá az Ukrajnában zajló harcok súlyosan gyengítik Oroszország hagyományos hadműveleti felkészültségét a hatalmas felszerelés- és csapatveszteségek miatt.
Csak a nukleáris elrettentésben van stratégiai egyenlőség: Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris robbanófej-arzenáljával – magyarázta a német lap.
Putyin nem áll le: titkos programot folytathat Oroszország, nukleáris rakétákat telepítene a tengerbe – semmi esélye nem lesz a NATO-nak ellenük
A Fehér-tenger térségére figyel a NATO, miután felmerült, hogy Moszkva víz alatti nukleáris rakétasilókat készül telepíteni. Oroszország titkos Szkíta programjának részletei egyre nagyobb nemzetközi visszhangot váltanak ki.
Mit mond Oroszország a támadási tervről?
A német DPA hírügynökség közelmúltbeli idézete szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is baromságnak és értelmetlenségnek minősítette azt az elképzelést, hogy Ukrajna után NATO-területeket támadna meg. Sőt, elmondása szerint a nyugati politikusok egy képzeletbeli orosz fenyegetéssel félemlítik meg a lakosságukat, kizárólag azért, hogy „pénzt csikarjanak ki belőlük” a hadseregeik tömeges újrafegyverzésére.
Vlagyimir Barbin, Oroszország dániai nagykövete pedig egyszerűen hazugságnak nevezte az európai infrastruktúra elleni konkrét támadási tervekről szóló jelentéseket. A Kreml ugyanakkor egyelőre nem kommentálta a konkrétan a NATO-határ menti erdőkben zajló tevékenységeket.
Mindez ellentmond annak a követelésnek, amiről nemrég a Világgazdaság is beszámolt: Moszkva követelést küldött ugyanis arra, hogy azonnal vonják ki Európából az összes amerikai atomfegyvert. Andrej Belouszov, az orosz külügyminisztérium különleges megbízatású nagykövete szerint az Európában telepített amerikai atomfegyvereket Moszkva stratégiai jelentőségű eszközöknek tekinti, mert alkalmasak lehetnek arra, hogy kárt okozzanak Oroszország legfontosabb civil és katonai infrastrukturális létesítményeiben. Az orosz diplomata ezért kijelentette: ezeket ki kell vonni Európából, vissza kell szállítani az Egyesült Államokba, az állomásoztatásukhoz szükséges európai rendszert pedig fel kell számolni.
A NATO hivatalos álláspontja az, hogy a nukleáris fegyverek a szövetség elrettentési és védelmi képességeinek alapvető részét jelentik.
Előre szóltak: ezt az uniós országot támadhatja meg először Oroszország, ő a leggyengébb láncszem
Nem feltétlenül a Baltikumban próbálhatja ki először Oroszország, mennyire egységes a NATO – erre figyelmeztetett Tomas Pojar volt cseh nemzetbiztonsági tanácsadó, diplomata, a prágai CEVRO Egyetem rektorhelyettese. A szakértő szerint Moszkva számára a Fekete-tenger térsége, azon belül Bulgária is olyan pont lehet, ahol a Kreml kisebb kockázattal tesztelheti a NATO reakcióidejét.
