Eltérő megoldások
Az Európai Bizottság 1996-ban megjelent úgynevezett Vasúti fehér könyvében felsorolja a megújulás stratégiai kulcselemeit. Az irányelv szerint ahhoz, hogy a vasúti közlekedés versenyképes legyen, a vasútvállalatok üzletvezetési függetlenségét meg kell teremteni, szét kell választani a vasúti pályainfrastruktúra működését és a személy- és áruszállítási tevékenységet. Azon kívül a szállítóvállalatok vasúti infrastruktúrához juttatását liberalizálni kell.
Az irányelveket az egyes országok különbözőképpen valósították meg. A pályainfrastruktúra és a vasútüzem elkülönítésének módja szerint három nagy csoportot különböztethetünk meg Európában. Az elsőbe tartozik Görögország és Írország, ahol a vertikális elkülönítés az integrált vasúttársaságon belül számvitelileg megtörtént. A második csoportba sorolható Ausztria, Belgium, Németország (1998-ig), Olaszország, Luxemburg és Spanyolország. Ezekben az országokban a pályainfrastruktúra és a vasútüzem -- a társaságon belül létrehozott üzleti területek formájában -- szervezetileg is elkülönül. A harmadik csoportba azok az országok tartoznak, melyekben az intézményi elkülönülés önálló jogi személyiségű társaságok lérehozásával valósult meg. Németországban ((1999-től) és Hollandiában az önálló, teljes felelősségű és hatáskörű társaságok holding rendszerben működnek.
Dániában, Finnországban, Franciaországban és Portugáliában a teljes felelősséggel és hatáskörrel működő táraságok között meghatározott területekre kiterjedő szerződéses kapcsolat van. Svédországban és az Egyesült Királyságban teljes mértékű elkülönülés valósult meg, a Brit Vasutak több mint száz különböző társaságra bomlott, melyek jelentős részét időközben cégeladás útján privatizálták.
A nyugat-európai országokhoz hasonlóan a MÁV is küzd a szállítási piacon pozíciói megőrzéséért. Nálunk egyelőre a nyugat-európai átlagnál nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik a vasút, ez annak is köszönhető, hogy Magyarországon ezer főre 350 gépkocsi jut, míg a Lajtán túl ez a szám 500-550 között mozog.
A hazai vasútreformmal kapcsolatban eddig több terv látott napvilágot. Katona Kálmán minisztersége alatt az az elképzelés kapott zöld jelzést, miszerint a pálya- és kereskedő-vasutat szervezetileg is szét kell választani, s az önálló társaságok holding rendszerben működtek volna. A minisztercserét követően a reform is új irányt vett. A legújabb direktíva szerint a pálya- és kereskedő-vasút csak számvitelileg különül el, idén már önálló mérleget készítenek a részlegek. A tervek szerint jövőre az árufuvarozás önálló társaságként működik majd, s a későbbiekben lehet önálló a személyszállítás.
