Jön az egy pont nulla

A Miniszterelnöki Hivatalon (MeH) belül működő kormánybiztosság a szoftverek számozásához hasonlóan "1.0-snak" nevezi most elkészült átfogó fejlesztési stratégiáját. Bár hasonló programok az előző kormányzati ciklusokban is készültek, Stumpf István kancelláriaminiszter szerint ez az első olyan információs társadalmi stratégia, mely mögött pénz és megfelelő szervezet áll.
Szakértők ugyanakkor emlékeztetnek: a kormányzat eddig nem túl sokat tett ezen a fronton. Csak átnevezte az elődje által indított Sulinet akciót, a családi PC-program pedig csupán mérsékelt visszhangot váltott ki.
A kormánybiztosság most négy támogatási pályázatot hirdetett meg, összesen 3 milliárd forintos kerettel. A magyar információs gazdaság fejlesztését e szerint a civil szervezeteknek szánt számítógépekkel, ismeretterjesztő kezdeményezések, a magyar nyelvhez kapcsolódó programok és informatikai kutatások támogatásával kívánják kezdeni.
Az elektronikus kormányzat kiépítésének egyik első lépéseként eközben a vállalkozói igazolványok kiadását egyszerűsítő projekt lezárását is bejelentette a miniszter.
A miniszter szerint Magyarország hátrányban van a fejlett infokommunikációs országokhoz képest, ez azonban behozható. A kormányzat elképzelései szerint nem lehet megoldani, hogy emberek millióit számítógépekkel és internetkapcsolattal egyenként lássák el, ezért az úgynevezett közösségi hozzáférési formák kaptak hangsúlyt az 1.0-s verzióban. Ez azt jelenti, hogy a 2001--2002-es költségvetésben informatikai fejlesztésre elkülönített 40 milliárd forintot elsősorban az iskolák, könyvtárak, teleházak és hasonló kezdeményezések között kívánják szétosztani.
A miniszter alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a kormányzat maga is mihamarabb alkalmazza a modern informatikát, s a fejlesztés jogi hátterét biztosítsa. Beszédében horribilisan magasnak nevezte a telefonálás és internetezés költségeit, melyet részben szabályozással, részben a piaci verseny megteremtésével kívánnak csökkenteni.
Ismert, hogy a távközlési liberalizációt jelentő egységes hírközlési törvényt a parlament most tárgyalja. A még el nem fogadott tervezetben a telefonvonalon keresztüli internetezés hatósági maximált árának bevezetése is szerepel. Ez a szörfözés költségeinek lefaragását célozza, viszont ellentétes a szabad versenyt hirdető európai uniós direktívákkal, és piaci szereplők szerint felesleges.
A magyar piac felszabadítása "karácsonyi ajándékként" érkezhet az idén, hiszen a törvény lényeges pontjai a Matáv december 23-án lejáró monopóliumának megszűnésével lépnek életbe. Az országos liberalizáció a többi társaság 2002 novemberétől lejáró koncessziója után valósulhat meg.
A kormány 1998-as hivatalba lépése utáni egyik elsőként meghatározott célja a piacnyitás egy évvel való előbbre hozatala volt, de a koncessziós szerződések módosításáról a cégekkel nem sikerült megállapodni. Emellett a telefontarifák egyszeri jelentősebb emelése helyett az egy évvel és így egy lépcsővel több, de kisebb díjemelés valósult meg.
Az információs társadalom fejlesztésének terve tavaly kapott lendületet, amikor a minisztériumok átszervezésével a MeH-be került az önállóvá váló hírközlés és informatika. A kormánybiztosság legfontosabb feladata eddig a digitális aláírásról szóló törvény és az egységes hírközlési törvény előkészítésében való részvétel, illetve a most nyilvánosságra került stratégia kidolgozása volt.
A négy most meghirdetett kezdő támogatási program után a kormánybiztosság szeptembertől ígér hasonló folytatást. Az 1.0-s elnevezés utal arra, hogy a stratégiát a szoftververziókhoz hasonlóan folyamatosan frissíteni kívánják.