Nemzetközi kampány a vezetékes víz mellett

A svájci központtal működő World Wide Fund for Nature (WWF) nemrégiben közzétett jelentése az egyszerre pénz- és környezetkímélő vízfogyasztásra hívja fel a figyelmet. Ebben hivatkoznak az ENSZ Agrár- és Élelmezésügyi szervezetének (FAO) vizsgálataira, e szerint a palackozott formában -- a vezetékes vízhez képest akár ezerszeres áron -- kínált vizek semmivel sem bizonyulnak biztonságosabbnak vagy egészségesebbnek.
A palackozott vizek mintegy 22 milliárdos dolláros éves forgalmat érnek el világviszonylatban. Ehhez képest a víz előállítási költsége elenyésző, az árnövekedést pedig csak a látványos csomagolás és az aktív reklám segítségével érik el a forgalmazók. A WWF tanulmánya hozzáteszi: Az Egyesült Államokban és Európában valójában sokkal szigorúbb egészségügyi előírások vonatkoznak a csapvízre, mint a palackozott vizekre. A Reuters által megkérdezett legtöbb palackozott vizet gyártó vállalat, a Nestlé vezetői nem kívánták kommentálni a jelentést.
A WWF felmérése azonban arra is fölhívja a figyelmet, hogy a vízműveknek a fogyasztók megnyerése érdekében jobban oda kellene figyelnie a kibocsátott víz ízére, ugyanis a legtöbb fogyasztó ezt jelölte meg a palackozott víz választásának fő okaként.
Homonnay Andrásné, a Fővárosi Vízművek illetékese lapunk kérdésére elmondta, hogy a víz legfőbb ízelemét alkotó klór mennyisége tulajdonképpen az "országos ízléstől" függ. így Magyarországon a literenkénti 0,2 milligramm a lakosság által elfogadott mérték, de Amerikában például az itt már túlklórozottnak tűnő csapvizet isszák meg a legszívesebben, ugyanis ennek van számukra teljesen biztonságosan tiszta érzete.
A WWF Friss víz című figyelemfelkeltő kampányba kezd Európában, a kiindulási pont várhatóan Svájc lesz. A kampányban a környezeti hatásokat akarják hangsúlyozni. Számításaik szerint évente 1,5 millió tonna műanyagot használnak föl a vízpalackozáshoz, ami nemcsak az előállítás, hanem a hulladékhasznosítás fázisában is komoly környezeti terhet jelent. Továbbá az évente előállított mintegy 90 milliárd liternyi víz negyedét exportálják, ami a szállítás révén jelentős szennyezőanyag-kibocsátáshoz, ezáltal az üvegházhatás erősödéséhez járul hozzá.
Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvízszövetség és Terméktanács titkára alapvető különbséget lát az ásványvíznek minősülő és a nem megfelelő tartalma miatt csak asztalinak nevezett vizek között. A magyar szabályozás literenkénti legalább 1000 milligramm ásványi anyag megléte esetén engedi az ásványvíz megnevezés használatát. Az Európai Unió előírásai lazábban fogalmaznak, és minden ún. táplálkozásfiziológiai hatású viznek megengedik ezt a megnevezést. A mintegy huszonöt ásványi anyag (főleg kalcium és magnézium) mellett a mikrobiológiai tisztaság küszöbértékei azonban már az unióban is igen szigorúak. Az ásványvizekben nincsenek adalékok, és összetételük is változatlan, ami a csomagoláson fel is van tüntetve. Az ásványvizzé minősítés kritériuma továbbá, hogy nem tartalmazhat olyan anyagot, amelynek túladagolása káros lehet. A Magyar Ásványvízszövetség és Terméktanács titkára elmondta, hogy a WWF felhívásáról az európai ásványvízgyártókat tömörítő Unesem-Gisemes egyesüléstől nem kaptak tájékoztatást, így a kampány szerintük semmiféle kereslet-visszaesést nem okoz.
A WWF szerint a legtöbb fejlődő országban más a helyzet. A lakosoknak itt is tudniuk kell, hogy a palackozott víz választásával gyakorlatilag a kormányra nehezedő nyomást csökkentik csak, így az egyre kevésbé érdekelt a megfelelő vezetékes ivóvízellátás kialakításában.