Árugratón a meggy és a spárga

A viszonylag szabályosan induló tavaszi időjárás még nagy terméssel kecsegtette a gazdálkodókat, csakhogy az áprilisi fagyok csökkentették a termést, mert nemcsak a virágokból, hanem a bimbózó rügyekből is sokat elpusztítottak. A földművelésügyi tárca országos felmérése szerint a legnagyobb károk (átlagosan 40-50 százalék) az almásokban keletkeztek.
Kovács Lajos, az Alma Terméktanács tájékoztatási vezetője elmondta: a terméskiesést még korai volna megbecsülni, hiszen az épségben maradt fák szebb gyümölcsei még csökkenthetik a fagy okozta veszteséget. Arra számíthatnak, hogy a tavalyi mintegy 730-740 ezer tonnával szemben az idén mintegy 400 ezer tonna alma terem. Pontosabb számokat egy hét múlva tudnak majd, amikor a napokban indult termésfelmérés eredményeire támaszkodhatnak. Ám az eddigi tapasztalatokból következhet, hogy a gyümölcsárak magasabbak lehetnek a tavalyinál.
A friss, piacképes almánál jelentős árnövekedés várható. A termés jelentős részét ugyanis a tavalyinál nagyobb külső fertőzés érheti ezekben a hetekben, ezért a kevesebb, jó minőségű étkezési alma ára valószínűleg magasabbra szökik -- mondta a szakember. Kovács Lajos szerint az import, amely az utóbbi évtizedben nem volt túl jelentős, valamelyest szintén emelheti a hazai árakat, holott a behozott áru többsége egyáltalán nem jobb a miénknél. Tavaly 6 ezer tonna almát exportáltunk és 8 ezer tonna (döntően olasz) gyümölcsöt hoztak be, de ebből csupán 2500 tonna körüli a nálunk nem termő fajta. Ahhoz azonban tavaly is elég volt, hogy az árakat a piacon felhajtsa.
A szaktárca felmérése szerint a cseresznye- és a meggyültetvények egy részét -- elsősorban a korai fajtákat -- 80-100 százalékos fagykár érte virágzáskor. Varga Gábor, az FVM Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatala helyettes vezetője szerint ezek mellett a dióültetvények is károsodtak. Sebestyén Sándor, a Siófoki Gyümölcstermelő Rt. termelési igazgatója elmondta: a fagyok és a hűvös időjárás a 21 hektár cseresznyés negyedén, egy fagyzugos részen 100 százalékban pusztított. A cseresznyét javában szedik, s míg tavaly ilyenkor kilónként 140-150 forintot kaptak az étkezési minőségért, az idén 220-250 forintot. Viszont -- tette hozzá Szukics János, a társaság vezérigazgatója -- a fővárosi piacokon és a Balaton-parton 500-600 forintért kínálták az árusok a korai cseresznyét. Véleménye szerint számukra megalázó, hogy a kereskedelem a felvásárlási ár duplájáért adja a gyümölcsöt. Az agráráruk jelentős részét ezért "vádolják" azzal, hogy inflációs nyomást gyakorolnak.
Bizonyára magasra szöknek az idén a korai gyömölcsök árai, továbbá a kajszi- és az őszibaracké -- mondta Rozsnyói Zoltán Bács-Kiskun megyei főfalugazdász. Erre abból is következtet, hogy távoli megyékből is keresik a másutt is fagykárt szenvedett cseresznyések termését.