Füstbe mehetnek a fejlesztési tervek

A nemzetközi tapasztalatok szerint a cigarettareklámok szabályozása, tiltása, vagy engedélyezése nem befolyásolja a dohányosok számát, a dohánygyárak forgalmát. Viszont alapvető feltétele a márkák versenyének és az új, egyre kisebb nikotin- és kátránytartalmú termékek bevezetésének -- közölte Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség (MDSZ) ügyvezető elnöke. Mint hozzátette, reklámok nélkül aligha sikerült volna a könnyű cigaretták részarányát az 1991-es 2-ről 47 százalékra emelni. A magyarországi fogyasztás az utóbbi években a reklámoktól függetlenül folyamatosan csökken, 1999-ben például 22,7, tavaly 21,2 milliárd szál volt a termelés.
Biztos, hogy az eredetileg tervezett márkabővítés lelassul -- mondja Dávid Péter, a Philip Morris Magyarország Kft. sajtófőnöke. Szerinte kínosan ügyelnek majd a jogszabály betartására, mert alapvető érdekük, hogy továbbra is törvénytisztelő cégként tartsa őket számon a magyar társadalom. A Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft. kommunikációs igazgatója szerint is befagyasztja a piacot a reklámtilalom. Jamniczky Zsolt szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a cigarettagyárak kevesebbet költenek majd reklámra, csak átcsoportosítják ezeket a kiadásaikat, és inkább az eladási helyekre koncentrálnak. Viszont nyilvánvaló, hogy a sajtóhirdetések lényegesen hatékonyabbak voltak az új fejlesztések megismertetésében. A cigarettamárkák nevei értelemszerűen eltűnnek majd a versenyautókról és a kulturális rendezvényekről, az idei volt például az utolsó Davidoff szponzorálta koncert az Operaházban, s természetesen a feliratokkal együtt a dohányipari pénz is távozik ebből a szektorból.
Az uniós országokban is szigorítják a dohánytermékek reklámját -- ismerte el Patai András, hozzátéve, hogy ezen intézkedéseket ott a szakmával folytatott párbeszéd előzi meg, s figyelembe veszik a gazdasági összefüggéseket is. A dohányreklámokkal kapcsolatos új uniós direktíva enyhébb, mint a július 1-jén életbe lépő magyar szabályozás. A szakmai szövetség szerint az ipar működését úgy kell szabályozni, hogy versenyképes maradjon az EU-csatlakozáskor, s ne kerüljön idő előtt hátrányos helyzetbe a közösségi belső őpiac, illetve a többi csatlakozó ország dohányiparához képest.