Visszaüt az alacsony árrés

Az egészségügyi miniszter a napokban módosította a gyógyszer-kereskedelem árrésszerkezetét. Azoknál a készítményeknél, amelyek nagykereskedelmi ára meghaladja a 10 ezer forintot, a kiskereskedelmi (gyógyszertári) árrés 1200 forint lehet az eddigi 16 százalékossal szemben. Ezáltal a patikák helyzete még nehezebbé válik: a gyógyszerár-emelkedés mértéke már eleve alacsonyabb az inflációs rátánál, a gyógyszertárak bevétele tovább csökken, miközben a költségek az inflációval együtt nőnek. Ha semmi nem történik, idő kérdése, hogy mikor haladják meg a költségek a bevételeket.
A gyógyszer-nagykereskedők attól tartanak, hogy a patikák nem tartanak majd komolyabb készletet a drága készítményekből, s ezáltal gyakoribb szállításra kényszerítik a nagykereskedőket -- mondta a Világgazdaság érdeklődésére Szabó Ferenc, a privatizáció előtt álló Hungaropharma Rt. vezérigazgatója.
A vállalat ma a fővárosban naponta háromszor, a vidéki nagyvárosokban kétszer, a többi településen naponta egyszer szállít. A járatok sűrítése pedig természetszerűleg drágítja majd a működést, miközben már a jelenlegi árrések is éppen csak fedezik a költségeket.
A gyógyszertárak nehezedő anyagi helyzetét legjobban a nagykereskedők látják és érzik: egyre nagyobb a lejárt kinnlevőségeik összege -- mondta Südi György, a 30 százalékos piaci részesedésű Phoenix Pharma Rt. kereskedelmi igazgatója. A számítások szerint a gyógyszertárak lejárt tartozásainak összege meghaladja a 2 milliárd forintot. Az öt nagykereskedő, a szintén 30 százalék körüli részesedésű Hungaropharma, a Phoenix Pharma, a Medimpex, a Humantrade és a Bellis Rt. (a piac 92 százalékát tartják kezükben, együttes forgalmuk a kórházi szállítások nélkül mintegy 200 milliárd forint) 30-60 napra adja az árut a gyógyszertáraknak.
Ebben a helyzetben született meg a miniszteri rendelet, amikor pedig éppen nem csökkenteni, hanem növelni kellene a patikai árrést -- véli Südi György. Az intézkedés kilátástalan helyzetbe hozza a gyógyszertárak jelentős részét, különösen azokat, amelyek a privatizáció, illetve a létesítés során a patika átépítéséhez, vagy tartozásaik rendezése céljából bankhitelt vettek fel. A kölcsön visszafizetésének lehetőségeit azonban teljesen más jövedelmezőséget feltételezve számolták ki.
Ilyen piaci körülmények között a Hungaropharma Rt.-nek alapvető érdeke Szabó Ferenc szerint, hogy olyan befektetőt találjon a privatizációs során, amely megfelelő tőkeerővel képes a jelenlegi árrések mellett a társaság hosszú távú működését biztosítani. Az állami nagykereskedelmi társaságnak a kórházi gyógyszerpiacon több versenytársa van. Vezető helyükre tör a Medimpex és a Humantrade Rt. is.
Szakértők körében úgy vélik: magyar és külföldi befektetők számára is vonzó befektetési lehetőség a Hungaropharma, néhány magyar gyógyszergyár már nyilvánosan is megerősítette, hogy érdeklődik a cég iránt. Ugyanakkor külföldi, elsősorban német szakmai befektetők is kacsingatnak a magyar gyógyszer-nagykereskedelmi piac felé. Attól azonban már csak a versenyszabályok miatt sem kell tartani, hogy esetleg egy kézben összpontosul ismét a patikaszer-nagykereskedelem meghatározó része, hiszen a Hungaropharmának önmagában akkora piaci részesedése van, amelynek a megszerzéséhez már versenyhivatali jóváhagyás szükséges.
A Phoenix Rt. kereskedelmi igazgatója úgy véli, hogy a kiskereskedelmi árrések csökkentése a betegekre nézve is hátrányos. Nem csak azért, mert esetleg tönkremegy a gyógyszertár, hanem azért is, mert kénytelen lesz kisebb létszámmal, kisebb készlettel dolgozni, hogy költséget takarítson meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a betegeknek többet kell sorban állniuk, és valószínűleg vissza kell majd menniük a gyógyszerért, mert a patika nem tudja finanszírozni a nagy értékű készletet, pontosabban a készletfinanszírozást a nagykereskedőre hárítja át. A beteg tehát minimum fél nap, de az is lehet, hogy adott esetben a hét vége miatt két-három nap késéssel kapja meg a gyógyszerét.