A szokásos mennyiség kétharmada a vágóhidakon

Nincs elég hízósertés az országban, a meglévő állomány egy részét az utóbbi hetekben élő állatként exportálják. A KSH legutóbbi adatai szerint tavaly augusztusban még 5,3 millió sertés volt az országban, az idén áprilisban már csupán 4,7 millió darab. A hízók száma ugyanebben az időszakban 2,2 millióról 1,64 millióra csökkent, ami szűk egy év alatt több mint 10 százalékos zuhanást jelent. Ez a sertéstenyésztésben szokásos szezonalitás ellenére jelentékeny visszaesés, mert például az Agrárgazdasági Kutató Informatikai Intézet prognózisa szerint most, augusztusban sem több a vágni való sertés az országban 2 millió darabnál.
A hazai húsipar, amely kapacitását évek óta normál körülmények között is csupán 50-60 százalékban használja ki, jelenleg ennél jóval kisebb teljesítménnyel, ennek kétharmadával dolgozik. Sőt, vannak olyan üzemek is, amelyek teljes kapacitásuk harmadát használják csupán.
Azt, hogy az idén mintegy 500-600 ezerrel kevesebb a hízósertés, és az állomány egy részét exportálják, már valóban komoly fennakadást jelent a vágóhidak számára -- vélekedett Hegedűs Géza, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke. A feldolgozók egy része külföldi alapanyaggal dolgozik, mert az olcsóbb, mint a hazai. Ezek közé tartoznak a készáruexportra berendezkedett nagyobb cégek, amelyek nem szeretnék külső piacukat elveszíteni.
A feldolgozók számára nagy teher, hogy a nekik felkínált hízókat drágán, még az elmúlt hetekben is magasabb áron vásárolhatták fel, mint például Dániában. Hazánkban a hasított fél sertések ára a 31. héten az amerikai árakat megközelítő kilogrammonként 443,61 forint volt, míg Dániában 375,95 forintnak megfelelő összeg.
Továbbra is zavart okoznak az illegális vágások, illetve sertésértékesítők, akik miatt nehezen tervezhető a hazai ellátás is. Eközben a sertéshúsfogyasztás is drasztikusan csökkent; az évekkel korábbi 42-ről 28 kilóra esett vissza.
Az ágazat feszültségeit különösen a kisebb és a közepes feldolgozók érzik meg erőteljesebben. Remény Ervin, a Húscéh Egyesülés ügyvezető alelnöke elmondta: tagvállalataik nyomott exportárakkal találkoznak, s a belföldi piacon is tartósan erős az értékesítési verseny. Kimutatásuk szerint az országban a korábbi 80-90 ezerrel szemben hetenként csupán 60-62 ezer sertést vágnak, ami alatta van az ilyenkor szokásos számnak is.
Véleménye szerint a jelenlegi helyzet egy hosszabb folyamat eredménye, s a jövőre tekintettel fontos kérdés, hogy a takarmány- és a jelenlegi piaci áraktól függően elkezd-e, s ha igen, mikortól növekedni a hazai sertésállomány. Ha az élősertés-ár nálunk magas szinten marad, megközelítve az unióst, Magyarország továbbra sem lesz versenyképes az EU piacán, főként, mivel a közösség erőteljesen támogatja a sertéstartókat. Ugyanakkor -- szabályozás nélkül, a várhatóan alacsony takarmányárak mellett -- beleszaladhatunk egy újabb túltermelési válságba.
A Délhús Rt. vezérigazgatója, Lukács György elmondta, hogy a jelenlegi élősertés-felvásárlási árakon nem lehet exportra és belföldre sem gazdaságosan termelni. Nem számszerűsítette, de jelezte, hogy a korábbi mennyiségnek csak a felét vágják, annyit, amennyi a belföldi piac fenntartásához elegendő, az exportot kényszerűségből visszafogták. Korábban a kapacitáskihasználásuk 40 százalék alatt volt.