A vám- és pénzügyőrség kimutatása szerint a kereskedelmi forgalomban importált személyautók mintegy 90 százalékát alulszámlázottan vámkezeltetik. Az alulszámlázás mértéke korántsem csekély, hiszen átlagosan a piaci érték 10 százaléka szerepel a nyugati kereskedő által kiállított számlán -- mondta el a Világgazdaság kérdésére Kovács Ferencné, a 7. számú vámhivatal parancsnoka.
Nem kevés járműről van szó: kereskedelmi forgalomban tavaly mintegy 20 ezer személygépkocsit és 5 tonna alatti haszonjárművet regisztráltak, de ezt a szintet az idei behozatal már az első fél évben elérte. Ami a magánimportot illeti, az elmúlt évben 4400 használt személygépkocsi került az országba, az idén július végéig már 7383-at vámkezeltek.
A jelentős használtjármű-behozatalt az tette lehetővé, hogy 2000. január elsejétől eltörölték az évjárati korlátozást; 2001 elejétől megszűnt a kereskedők munkáját korábban korlátok közt tartott engedélyezési kötelezettség, az importkvóta, valamint szintén januártól az EU-ban gyártott járművek vámtétele nulla százalékra csökkent.
A körülmények tehát megkönnyítették a kereskedelmi importot, így sok vállalkozás szakosodott a használt személyautók behozatalára s ezen keresztül jelentős láthatatlan jövedelemszerzésre.
Információink szerint a nyugat-európai -- rendszerint német -- kereskedő zsebbe kapja a pénzt a magyar vállalkozótól a nagy értékű, 3-4 éves luxusautókért, s cserébe a forgalmi érték 10 százalékáról szól a számla. A magyar partner azután itthon vámkezelésre jelentkezik, de hiába van az erre rendszeresített Eurotax katalógus, amely a használt kocsik forgalmi értékét rögzíti. Ugyanis, ahogy Kovács Ferencné kiemelte, az EU-konform magyar vámtörvény alapján a vámhatóság köteles vizsgálni a kereskedelmi forgalomban beérkező járművek számláit -- ha a számla és a vámhatóság nyilvántartásában szereplő érték közti különbség meghaladja a 20 százalékot. (A különbözetre vámbiztosítékot kell fizetnie az importőrnek a vizsgálat lezártáig. Értesüléseink szerint a vámbiztosítékot egy másik vállalkozói kör havi 8-10 százalékos kamatért kölcsönzi.)
A vizsgálat azonban legtöbbször eredménytelenül zárul, ugyanis a vámhivatalnak kell bizonyítania, hogy alulszámlázás történt, de a cégek könyvelésében erre vonatkozóan gyakorlatilag lehetetlen bizonyítékra bukkanni, s csupán a külföldi vámszervek segítségül hívása hozhat eredményt. Így tehát az ügyes vállalkozó a 10 százalékos számla alapján fizeti a fogyasztási adót, a környezetvédelmi hozzájárulást és az áfát.
Az elmúlt évben a 20 ezer járműbehozatalnál alig 100 eljárást tudott kezdeményezni a vámhivatal, az eredményességi arány tehát mindössze fél százalék.
Magánimport során általában 8-10 éves autókkal "gazdagítják" az amúgy is magas átlagéletkorú magyar járműállományt, de ebben az esetben a vámhatóság már nagyobb szabadsággal rendelkezik (például akár becsléssel is megállapíthatja a vámértéket), így a visszaélések kizárhatók.
Mivel a használt autók beszámításával is foglalkozó márkakereskedők érdekeit komolyan sérti az alulszámlázásos behozatal, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete azt javasolta a pénzügyi tárcának, hogy a fogyasztási adót váltsa fel egy -- az EU-tagországokban sem ismeretlen -- regisztrációs díj, amely az új és használt járművekre egyaránt vonatkozna.
A regisztrációs díj alapja a gyári számla vagy a nettósított katalógusár legyen, s a fogyasztási adóval azonos mértékben szabják ki. Eszerint 1600 köbcentiméterig 10, afölött 20 százalék lenne a regisztrációs díj, katalizátor nélküli gépkocsik esetében pedig 22, illetve 32 százalék. Így -- mivel ez a díj már a vámtörvénytől független lenne -- nem kellene elfogadni a "10 százalékos" számlákat, s a költségvetés áfabevétele is megsokszorozódna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.