A Salamander cég a kilencvenes évek elején jelent meg befektetőként a magyar piacon. A bonyhádi Sabona Cipőipari és Kereskedelmi Kft.-ben 1992-ben szerzett 31 százalékos tulajdoni részesedést. Három évvel később már 69 százalékra növelte tulajdoni hányadát. A cég korszerűsítésére az elmúlt években egymillió márkát fordított. A martfűi Saltis Cipőipari és Kereskedelmi Kft.-t 1998-ban vásárolta meg. Itt 9 millió márkát fektetett a gyártóberendezések felújításába.
A Saltis -- amely 718 munkatársat foglalkoztat -- 1998 óta évente 1,1 millió pár Salamander márkájú női, férfi- és gyermekcipőt állít elő. A Sabonánál pedig -- ahol 829 a munkatársak száma -- évente 900 ezer Salamander női és gyermekcipő, továbbá 400 ezer pár Yellomiles márkájú lábbeli készül. A német konszern teljes cipőgyártásának ma már mintegy 70 százalékát e két magyarországi leányvállalat fedi le.
A most nyilvánosságra hozott magyarországi beruházás révén a két hazai gyár komplett raktárbázissal bővül. A kétéves projektre az anyacég évi másfél millió márkát fordít.
A Salamander a cipőkészítéshez szükséges alap- és segédanyagok jó részét Magyarországon szerzi be, a bőrt viszont nagyrészt Indiából és Olaszországból vásárolja. A költségek növekvő tendenciát jeleznek Magyarországon -- hívja fel a figyelmet Albrecht Bamler, aki szerint az árfolyamváltozás és az infláció miatt -- a hatékonyságot javító erőfeszítések ellenére -- 2001-ben várhatóan több mint egymillió márka pluszköltséggel kell majd számolniuk.
Az anyacég cipőgyártó ágazatának forgalma az idei első fél évben elmaradt a várakozásoktól. A hét különféle márka (Salamander, Lurchi, Betty Barclay, Yellomiles, Sioux, Apollo és Melvo) értékesítése 104,9 millió euró volt, az egy évvel korábbi 116,1 millióval szemben.