Változás vagy vétó: Fico máris bekeményített és elképesztő feltételt szabott az EU-csúcsra, ahol Magyarországot is képviseli
A magyar miniszterelnöktől hallhattak hasonlót, de még így is erős, amit a szlovák kormányfő, Robert Fico egy hét múlva az európai uniós állam- és kormányfőktől kér majd. Ennek külön jelentőséget hazánk számára az ad, hogy Orbán Viktor kormányfő felvetette, mivel a hazai október 23-ai ünnepségek miatt ő késve érkezik az EU-csúcsra, addig Fico képviselheti a magyar álláspontot is. Ez nem meglepő, hiszen a napirenden szereplő ügyekben – a fókuszban már megint Ukrajna lesz – a két ország hasonló álláspontot szokott hangoztatni. Ezúttal még egy tagállam állhat melléjük.
A csúcs napirendjén a következő témák szerepelnek:
- elsőnek (ki lepődne meg?) Ukrajna,
- Közel-Kelet,
- az európai védelem és biztonság,
- a versenyképesség és az ikerátmenet,
- lakhatás,
- migráció.
A versenyképesség – és olyan, egyes országok számára égető problémák, mint a lakásválság és a bevándorlás okozta feszültségek – immár rendszeresen Ukrajna és újabban a fegyverkezés mögé szorulnak a Brüsszel koordinálta kulcseseményeken, főleg mióta Ursula von der Leyen tavaly nyáron megkezdte második európai bizottsági elnöki ciklusát.
A csúcson kellene döntést hozni a már majdnem egy hónapja előkészített Oroszország elleni szankciós csomagról, amely sorrendben a tizenkilencedik lenne. Ez az orosz cseppfolyósított földgázt (LNG), az olajinfrastruktúrát, az energiaszállító „árnyékflottát” és a kriptovaluta-platformokat célozná, valamint korlátozná az orosz diplomaták mozgását az EU-ban.
A technikai és jogi részleteket hetekig egyeztették, majd szerdán az EU-nagykövetek megbeszélésén – ahol Brüsszel reményei szerint az EU-csúcs döntése előtti végső pecsét került volna a csomagra –, Szlovákia azt mondta, hogy:
nem.
Változás vagy vétó: Fico nem kertelt – Ukrajna nem fontosabb, mint az autóipari válság és a magas energiaárak
A Euronews jelentése szerint a vétó tényét Robert Fico miniszterelnök egy telefonhívásban is világossá tette, az Európai Tanács elnökével, António Costával még a feltételeit is közölte – amelyek nyomán az Európai Bizottság irodáiban minden bizonnyal nem pukkannak pezsgősdugók.
Fico elképedését fejezte ki, amiért a jövő heti csúcs, mint most már az uniós dzsemborik jó része, Ukrajnára koncentrál.
Nem érdekelnek az Oroszországgal szembeni új szankciócsomagok mindaddig, amíg a csúcstalálkozó következtetéseiben nem látom a politikai utasításokat az Európai Bizottság számára arra vonatkozóan, hogyan kell kezelni az autóipari válságot és a magas energiaárakat, amelyek teljesen versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot
– idézi Ficót a hírportál.
Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy ilyen súlyos kérdéseket általános frázisokkal intézzenek el a következtetésekben, miközben a részletes döntések és állásfoglalások Ukrajnának nyújtott segítségre irányulnak
– tette hozzá.
A Euronews értesülései szerint ezekről az ügyekről egyébként szó esik a csúcs előzetes záródokumentumában, olyan kifejezésekkel, mint hogy a magas energiaárak ügyét „kezelni kell”, vagy az európai „hagyományos iparágak”, mint az autóipar „különleges figyelmet” érdemel. A szlovákok ehhez képest mindkét ügyben konkrét javaslatokkal állnak elő – ígérte Fico.
Szimpátiát biztosan kelt, legalábbis részlegesen
Ugyanakkor a portál emlékeztet arra, hogy különböző ügyeket összekapcsolni korábban is Fico technikája volt a szankciós fordulók tárgyalásakor, eredményekért cserébe pedig hajlandó volt visszavonulni az orosz energia kivezetésében.
Kiemelik azt is, hogy Fico korábbi panaszai az új belső égésű járművek értékesítésének lezárására a brüsszeli stratégiában szabott 2035-ös határidő miatt szimpátiára talál a legnagyobb európai gazdaságban, az autógyártó-óriás Németországban is. „Egy ilyen szigorú határidő, 2035, nem fog megvalósulni, amíg bármi közöm van hozzá – és mindent meg fogok tenni ennek érdekében” idézik, amit Friedrich Merz német kancellár a válságban fuldokló autóipar képviselőinek mondott.
Az orosz szankciók ellenzésének tekintetében esetleg Fico mellé állhat a jelentés szerint Ausztria is, akiknek már a korábbi szankciókkal is baja akadt: azt kérte, szabadítsák fel a feketelistára került orosz cég, a Rasperia Trading befagyasztott részvényeit – ez segíthetne kártalanítani az osztrák bankóriás Raiffeisent, amely nem vonult ki a háború kitörése után Oroszországból és az év elején 2,1 milliárd eurós pert veszített egy moszkvai bíróságon.
Kérdéses, hogy ez az ügy újra felvetődik-e a csúcson. Az osztrák külügyminisztérium közleményében azt írta, „Ausztria továbbra is támogatja Ukrajnát és az Oroszország elleni szankciós rendszert”, hozzátették azonban:
Ausztria természetesen elkötelezett az osztrák vállalatok érdekeinek védelme mellett. Ezenkívül biztosítani akarjuk, hogy az Európa által Oroszország meggyengítésére bevezetett szankciók ne juttassák kétszeresen előnyhöz az agresszort.
Erről írt a Magyar Nemzet is:
Fico besokallt Ukrajna ügyében
Egyre inkább meg vagyok győződve arról, hogy az ukrajnai helyzet folyamatos napirenden tartásával az EU-ban elfedjük a legalapvetőbb kihívásaink és problémáink kezelésére való képtelenségünket – írta az X-en a szlovák miniszterelnök. Szlovákia és Ausztria sem támogatja az új büntetőintézkedéseket – írta a lap.
Ajánlott videók
Újabb pofon a nyugdíjasoknak: felháborító kijelentéseket tett a Tisza-közeli közgazdász – szerinte „elmebetegség” a Nők40
Duna House: az Otthon Start mérsékelheti a drágulást a lakáspiacon
