Fejlesztésre kész svéd cégek

A várhatóan 12 év alatt mintegy 130-140 milliárd forintot igénylő vadászgépbérlés kapcsán a magyar törvények beruházásból, exportbővítő tevékenységből, illetve közvetlen vásárlásból álló ellentételezést írnak elő. A kormány jelen esetben az ellentételezés 30 százalékát közvetlen beruházásban várja, és a programot össze kívánja kötni a Széchenyi-terv vállalkozásfejlesztő projektjeivel. A kompenzációban részt vevő tizenkilenc cég ebben teljes mértékben partner -- fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Torbjörn Nordström, a Saab Technologies és a svéd kereskedelmi kirendeltség képviselője. Bár pontos kalkulációk már léteznek, részletek csak a magyar állammal való pontos megállapodás kapcsán alakulnak ki, és a szerződés aláírását követően ismerhetők meg.
A Wallenberg-csoport az elmúlt hat évben az úgynevezett elő-ellentételezés jegyében összesen 600 millió dollárt fektetett be, amiből a kormányzat 450 milliót ismert el. Ebből 10 százalék beruházás, 90 százalék vásárlás volt. A legnagyobbak között az ABB, az Electrolux és az Ericsson szerepelt. A jövőben várhatóan a Wallenberg-csoport három új tagja kezdheti meg tevékenységét Magyarországon.
Magyarországon egy 1999-es kormányrendelet értelmében minden, egymilliárd forint feletti állami katonai importbeszerzésnél a pályázóknak legalább a szerződés összegének megfelelő ellentételezést (offset) kell vállalniuk. Ez alapvetően három tényezőből tevődik össze: a vállalat közvetlen magyarországi befektetéseiből, olyan üzleti tevékenységekből, ami magyar exportnövekedést okoz, valamint közvetlen vásárlásból, azaz magyar beszállítók alkalmazásából. Eddig egyetlen ilyen projekt valósult meg, a Mátra rakétarendszer beszerzésénél közel 60 millió francia frank értékben -- tájékoztatta a Világgazdaságot Lőcsei Pál a Gazdasági Minisztérium részéről. Most viszont bérlésről van szó, így a kormányrendelet előírásai közvetlenül nem alkalmazhatók a pályázókra. Az amerikai kormány -- amely egyébként jelentősen kisebb arányú ellentételezést vállalt volna -- saját előírásaik szerint ráadásul nem is kötelezhető ellentételezésre, jelen konstrukcióban csak az ügyletben részt vevő vállalatok a kedvezőbb elbírálás reményében vállaltak ilyen jellegű kötelezettséget.
Az 1995-ben megkötött, 1997-ben pedig megerősített svéd elő-ellentételezési program kapcsán az elektronika, a kommunikáció, az építő- és gépipar területén történt összesen 600 millió dollár értékű beruházás.
A Skanska nagy telekvásárlóként, fejlesztőként és kivitelezőként ismert, két céggel is jelen van itt, és már több tíz milliárd forintot költött Magyarországon. A vállalat több nagy bérirodaházat épített, és az IKEA bővítését is irányítja. Nemrég a 8-9 milliárd forintos beruházásban épülő West End Business Center harmadik épülettömbjét hozta csaknem teljesen kész állapotba. Már épül a 35 millió márkás Margit Center és a 70 millió márkás Irinyi József utcai irodaház. Van egy harmadik tervük is. E szerint az FTC-stadionnal átellenben, az új Volán-pályaudvar közelében egy 39 ezer négyzetméteres vegyes fejlesztés (irodaház és szálloda) indul.
A Stora 1998-ban vette meg a Papírker Rt.-t, majd az anyavállalat egyesült a finn Ensóval, s az itteni társaság azóta Papyrus néven működik. Itteni piaci részesedését megnégyszerezte, ez főleg szellemi tőkét igényelt, de a forgótőkét is több száz millió forinttal növelték. A Stora Enso egy képviseleti irodát is működtet Budapesten. A világ második legnagyobb finompapír-gyártója, a Stora Enso Packaging Oy az idén a pátyi Business Parkban kétmilliárd forintos beruházással létesített egy csomagolóeszköz-gyártó üzemet. Még nem teljes kapacitással, de már termel, a közeljövőben lesz az ünnepélyes gyáravató.
A svédországi székhelyű, brit--svéd érdekeltségű gyógyszeripari konszern, az AstraZeneca 1997 óta van jelen Magyarországon, s akkor mintegy 1,5 milliárd forintot fordított új székháza építésére. A cég Törökbálinton is létesít egy kutatóbázist, annak alapkövét a múlt hónapban rakták le. A cég második legnagyobb kutatóbázisa a kelet-közép-európai országok klinikai vizsgálatait fogja össze. A beruházás értéke mintegy 1,5 milliárd forint. Az AstraZeneca 29-féle terméket forgalmaz a magyar piacon, részesedése 4,4 százalék.
A háztartási berendezéseket gyártó svéd Electrolux 1991 óta közel 37 milliárd forintot fektetett be Magyarországon - tájékoztatta lapunkat Kanyó László, a jászberényi leányvállalat kommunikációs igazgatója. Nehéz meghatározni, hogy ebből mennyi kapcsolható közvetve vagy közvetlenül a vadászgép-ellentételezési programhoz -- tette hozzá. Elsősorban az anyacég üzleti érdeke diktálja a jövőbeni beruházásokat is, amelynek keretében jelenleg a porszívógyártó kapacitást futtatják fel. Ennek nyomán az idei egymillió darab után jövőre már ennek a kétszeresét állítják elő a jászsági üzemben.
Noha a távközlési berendezéseket gyártó Ericsson várhatóan egyötöd részt képvisel a Gripen-ügylethez kötődő ellentételezésből, a cégbe eddig befektetett több mint 20 milliárd forint nem ezzel összefüggő beruházás -- tájékoztatta lapunkat a cég részéről Fodor István. Nem kizárt azonban, hogy a svédek számára kedvező döntés az Ericsson magyarországi cégénél pótlólagos befektetést hoz -- tette hozzá.
A svájci svéd tulajdonú Asea Brown Boveri itteni cégein keresztül több tíz millió dollárnyi fejlesztést hajtott végre Magyarországon. Az anyacégnél és ezen keresztül érintett magyarországi érdekeltségeknél történt átalakítások -- mindenekelőtt az erőművi üzletág eladása -- miatt azonban nehezen különíthető el, hogy a beruházásokból mennyi vehető figyelembe az offsetnél -- válaszolt lapunknak Hónig Péter, a hazai ABB-érdekeltségeket összefogó ABB Kft. elnök-vezérigazgató-helyettese.
Az anyacég tulajdonában lévő Volvo Hungária Kft. haszongépjármű-képviselet 1999 áprilisában, 800 millió forint alaptőkével jött létre azután, hogy a márka személyautó-üzletága a Fordhoz került. A Volvo AB a budapesti leányvállalat létrehozását követően további 2 milliárd forintot meghaladó összeget fordított beruházásra Magyarországon: a Hungarocamiontól megvásárolták a cég mostani, Cinkotai úti telephelyét, majd felújították a szerviz- és irodaépületet. Illés Dávid, a Volvo Hungária Kft. pénzügyi igazgatója elmondta, az anyacég azért fektetett be mintegy 3 milliárd forintot Magyarországon, mert hosszú távra tervezi jelenlétét a piacon. A cég tavaly 280 nehéz-teherautót értékesített, s a tervek szerint az idén több mint 300 kamiont ad el a magyar fuvarozóknak.
A Scania-képviselet 1990 decemberében nyílt Budapesten, s működése első öt évében svájci tulajdonban volt, végül azonban a csupán 16 tonnánál nagyobb össztömegű teherjárműveket gyártó Scania 360 millió forinttal alapította meg az 1995. március 1-jétől működő, 100 százalékos svéd tulajdonban lévő Scania Hungaria Kft.-t. Három évvel később -- jelentős hitelekből -- készült el a 900 millió forintos zöldmezős beruházás Biatorbágy határában, hiszen a Scania csupán 672 millióra emelte a törzstőkét -- tákékoztatta lapunkat Császár György ügyvezető igazgató.
A Scania -- amelynek azóta mintegy 42 százaléka a Volvo, egyharmada a Volkswagen, a többi pedig a svéd befektetői csoport, a Wallenberg tulajdonában van -- láthatólag nem kíván versengeni a magyar piacért, a konkurenciával azonban rövidesen megkezdik egy 15 kamion egyidejű javítására is alkalmas szervizpont 400 millióba kerülő építését Győrben. A biatorbágyi székhelyű képviselet tavalyi beruházásai 120 millió forintra rúgtak: három vidéki szervizébe műhelyberendezéseket vásároltak. Az elmúlt évben 152 Scania kamion kelt el Magyarországon, s az idén is hasonló mennyiséggel számol a képviselet.
Svédország nyitott az ellentételezés bármely módjára, az egyeztetések még nem kezdődtek el -- reagált érdeklődésünkre a svéd kereskedelmi kirendeltség részéről Torbjörn Nordström. Válaszából kiderült, az ellentételezés kapcsán, új, a magyar piacon eddig nem tevékenykedő vállalatok is megjelenhetnek, ilyen a SEB, a WM-Data és az OM-Technologies.
Az ellentételezők között szintén szereplő GE Hungary Rt. szóvivője azt közölte lapunkkal, hogy a vállalat nem bocsátkozik részletekbe a cég biztonságát érintő kérdésekben.