Az orvosok nélkül nem megy

Továbbra is érvényben van a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselő-testületének október 9-i döntése: a kormány vonja vissza az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról és az orvosi tevékenység formáiról szóló törvényjavaslatát -- mondta tegnap Kupcsulik Péter. A MOK elnöke azonban kijelentette, korrektnek tartják a kormány képviselőinek minapi megnyilvánulásait, nevezetesen: a törvénytervezetben vegyék figyelembe a civil szervezetek véleményét. Úgy tűnik, azzal, hogy a jogszabálytervezet csak a következő parlamenti ülésen kerül a t. Ház elé, van esély a vitatott kérdések megtárgyalására, s üdvözlendő az is, hogy a kabinet a tervezet nyilvánosságra hozatalát javasolja -- mondta a MOK elnöke.
A kamara köztestülete változást akar az egészségügyben, ám ahhoz jó törvényre van szükség, a parlament előtt lévő tervezet pedig rossz -- jelentette ki Kupcsulik Péter. Egyelőre azonban csak szóbeli ígéreteket kaptak a jogszabálytervezet módosítására, ami nem fogadható el a számukra. Ha a képviselő-testület írásos választ kap a törvénytervezettel kapcsolatos véleményére, annak birtokában dönti el a következő lépését.
Kupcsulik Péter az orvosok köztestületének aggályai között sorolta az egészségügyi ágazatban évtizede meglévő forráshiányt; ez idő alatt a felére csökkent az egészségügyi költségvetés reálértéke. Szerintük ellentmondás van a törvény piaci viszonyok megteremtését célzó paragrafusai és az egészségbiztosító zárt kasszája között. Utalt rá: hazánkban az európai átlag tizede jut csak egy lakos egészségügyi ellátására, a GDP-hez viszonyítva pedig az EU-átlag a magyarországinak a kétszerese. Márpedig az ágazati refomhoz legalább 400-500 milliárd forintra van szükség megfelelő ütemezéssel, és javítani kell az egészségügyi intézmények működésének finanszírozásán is. A kamara kiemelten fontosnak tartja a szolidaritási elven nyugvó egészségbiztosítást; pénzhiány miatt senki nem maradhat ellátatlanul. Ezért garantálni kell, hogy minden polgár mögött egészségügyi járulékbefizetés legyen.
A kamara képviselő-testülete úgy látja, hogy az orvosok jövőjét sem tisztázza megnyugtatóan a jogszabálytervezet. Emiatt tartani kell attól: ha közhasznú társasággá alakulnak a kórházak, s az egészségügyi dolgozók kiesnek a közalkalmazotti státusból, nem lesz törvényi védelmük. A MOK nem öncélúan fogalmazta meg, hogy a szabadfoglalkozású munkaviszonyban gyógyítók jövedelmét különítsék el az egészségpénztár költségvetésében, aminek összegéről évente legyen joga tárgyalni a kamarának. Legyen mód arra is, hogy az orvos is tulajdonossá válhasson az átalakult egészségügyi intézményekben, ez azonban vélhetően kétharmados parlamenti törvénykezést igényel. Ez az egyetértés szükséges is lenne az orvosok jogainak és felelősségének a meghatározásakor -- mondta Kupcsulik.
Kérdésünkre azt is elmondta: tisztában vannak azzal, hogy a törvényt a MOK nélkül is elfogadhatja a parlament, ám azzal is, hogy az egészségügy jövőjéről döntő jogszabály nem lehet sikeres az ágazat dolgozóinak támogatása nélkül.