Még drágább a Swissair átmentése

Svájcban napok óta tart a számolgatás. Pontosan még senki sem tudja, hogy mennyibe kerül a Swissair főbb részeinek átmentése a Crossairhez. A tegnapi összegzés szerint nem négy-, hanem legalább hétmilliárd svájci frank szükséges, ráadásul 1,6 milliárdhoz még nem találták meg a "befizetőt".
A megmentési csomag csaknem hétmilliárd frankjának egyhetede (1,1 milliárd) a szociális tervhez szükséges 700 millió, illetve a repülőterek, kiszolgáló vállalatok működéséhez elengedhetetlen 400 millió svájci frankból jön össze -- legalábbis elvileg. Nem tudni azonban, hogy ki fizeti ezt a pénzt. További kérdés, hogy mennyibe kerül a munkanélküliségi biztosítás.
Az állam a csomagból mintegy 2,05 milliárdot vállal, és fedezi a munkanélküliségi biztosítást. A kiadás a költségvetés várt aktívumát alighanem felemészti az idén és jövőre is, sőt hiányt is okozhat. A parlament pénzügyi bizottsága ezért máris albizottságot bízott meg azzal, hogy a 2002-es költségvetésben keressen módot 250 millió frank megtakarítására, ami azonban a várható kiadások miatt nem sokat javít a helyzeten.
A svájci sajtó kétkedve fogadja a megszületett tervet: különösen a nyelvhatáron túl, a francia nyelvű területen, ahol a sajtó hagyományos szokása a német Svájc bírálata, támadják Zürichet arroganciájáért, a Swissair vezetőit alkalmatlanságukért. De a terv sikerét illető kételyeket hangoztat Svájc keleti, zömmel német nyelvű részének sajtója is, viszont megállapítja: az ország vezetése és a gazdaság levonta a tanulságot a nagy botrányból. Abból, hogy a Swissair gépei október 2--3-án nem indulhattak, mert nem volt pénz üzemanyagra, s újra megtanulták a problémák közös megvitatását és a megoldások közös keresését.
A Swissair vergődését árgus szemekkel figyeli a Sabena, már csak azért is, mert a svájci vállalat 49 százalékban tulajdonosa a belga társaságnak. A Sabena vezetői tegnap határozottan cáfolták a De Standard brüsszeli újság címlapsztoriját, miszerint kormánysegély ide vagy oda, a Sabena mégiscsak csődvédelmet kér a hónap végén. A belga nemzeti légitársaság megmentése ellen erélyesen tiltakozott több uniós tagállamban működő nagy légitársaság.
Továbbra is súlyos károkat szenvednek el az európai légitársaságok az amerikai terrorakciók miatt. Az Atlanti-óceán felett járatokat közlekedtető európai cégek utasforgalma szeptember 11. óta 36,2 százalékkal esett vissza -- hozta nyilvánosságra szerdán Brüsszelben az európai légitársaságok szövetsége. Szerintük az európai légi közlekedés is csaknem 10 százalékkal csökkent azóta. Egy évvel ezelőtt azonban az európai légi forgalom még csaknem 15 százalékkal volt nagyobb a mostaninál. Közel ekkora -- 14,8 százalékos -- visszaesést mértek az európai társaságoknál a közel-keleti légi utazások számában.
Az arab országok légitársaságainak összesen akár egymilliárd dollárnyi veszteséget is okozhat az idén a terrorakciók után megcsappant utazási kedv. Számos arab állam gazdasága erősen függ az idegenforgalomtól, ami a mostani nemzetközi helyzetben határozott visszaesést mutat. Számítások szerint az egyiptomi és a marokkói légitársaságok veszíthetnek a legtöbbet, de nehéz helyzetben van Jordánia, Tunézia, Szíria és az Egyesült Arab Emírségek légitársasága és idegenforgalma is.