"Mosott villany" keletről
Egy híján húsz ország szerepel azon a listán, amelyet az osztrák energiahivatal készített azon államokról, ahol az EU-, illetve az osztrák normáknak nem megfelelő nukleáris, vagy szenes erőművek működnek. Egy magát megnevezni nem kívánó osztrák illetékes érdeklődésünkre ezekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a felsorolásban Albániától a jugoszláv utódállamokon és a balti országokon, Oroszországon át Magyarországig olyan országok szerepelnek, amelyek az európai közösség technikai, környezetvédelmi normáinak nem megfelelő, élet- és balesetveszélyes erőműveket üzemeltetnek. Ezekben -- szerinte -- nem megoldott a nukleáris hulladékok elhelyezése. A legjelentősebb osztrák energetikai társaságok, élükön a 71 vízerőművet üzemeltető Verbunddal október végéig terjesztik elő javaslataikat az osztrák energiahivatalnak, hogy a felsorolt államok közül melyek esetében lépjen életbe az importtilalom.
Pakson furcsállnák, ha az atomerőmű miatt diszkriminálnák Magyarországot, hiszen a Paksi Atomerőmű (PA) Rt. Brüsszel értékelése szerint minden tekintetben megfelel a vele azonos korú nyugat-európai nukleáris áramtermelő telepeknek -- emlékeztetett Kováts Balázs, a társaság tájékoztatási főmérnöke.
A PA Rt.-nél jövőre fejeződik be az a biztonságnövelő beruházássorozat, amelyet 1996-ban hirdettek meg, s amely akkori árakon 60 milliárd forintba került. Ennek egyik legjelentősebb eleme volt az eredeti orosz reaktorvédelmi rendszerek cseréje, amit évente egy-egy blokkon végeznek el. Nemzetközi pályázaton a Siemens kapott erre megbízást.
Az osztrák importkorlátozás felemás rekaciókat váltott ki szakmai körökben. Voltak szakértők, akik felhívták rá a figyelmet, hogy számos más uniós tagország hasonlóan protekcionista szabályozást alkalmaz, nemcsak energetikai kérdésekben. Mások szerint alapvetően a rendelkezés egyenesen az olcsó lengyel és cseh kapacitások kirekesztését célozza. Az UCTE (az egyesült európai villamosenergia-rendszer) tagállamaiban jelenleg 50 ezer megawattnyi felesleges kapacitás található. Ebből jelentős mértékben részesednek a régió országai, Lengyelországban például a 24 ezer megawattos igénnyel szemben 34 ezer megawattnyi beépített kapacitás áll.
Többen ugyanakkor az osztrák rendelkezés gyakorlati betarthatatlanságára hívták fel a figyelmet. A tilalom ugyanis nehezen érvényesíthető egy multinacionális kereskedő esetében, az áram pedig nincs felcímkézve. Az így az EU-ba áramló, úgynevezett mosott áram ellen nincs igazán védelem.
Az osztrák importtilalmi rendelkezés egyébként vélhetően inkább a környezetvédők, semmint az erőműtársaságok nyomására született. Ausztria ugyanis inkább exportál, semmint importál. Tavaly információink szerint 16 milliárd kilowattórányi áramot értékesített a Verbund külföldön. A kapacitások jelentős részét olcsó vízerőművek adják, amelyekkel Magyarországról legfeljebb a PA Rt. tudna versenyezni. Állami tulajdonú erőműtársaságként azonban várhatóan hosszú távon közcélú erőműként működnek majd, vagyis termelésük zömét az államilag szabályozott közüzemi piacon értékesítik.
