Sok az illegális munkaerő a pékségekben
Sóki Gyula, a Sütőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a legálisan csaknem 20 ezer embert foglalkoztató iparágban még mindig nem alakultak ki a tényleges piaci viszonyok, továbbra is jelentős szerepe van a feketegazdaságnak.
A legnagyobb arányban fogyó fehér kenyér fogyasztói ára augusztusban 40 százalékkal volt magasabb, mint két évvel ezelőtt, de még az egyéves növekedés is meghaladja a 21 százalékot. Az ipar jövedelme és az alkalmazottak keresete azonban ettől jóval elmaradt.
Sóki Gyula állítja: a helyzet annak ellenére tarthatatlan, hogy a legálisan működő vállalkozások megpróbálnak elfogadható keresetet biztosítani az alkalmazottaknak.
A sütőipar átadási árai -- amelyekre, az esetek többségében, az iparnak kevés ráhatása van -- szerényen nőttek. Az év első felében ugyanis a kenyerár 10-12 százalékkal, a péksütemények ára 10-15 százalékkal nőtt -- mondta. A kereskedelmi cégek egy része nyer az értékesítésen, a sütőipari vállalkozások jelentős része nullszaldós, és képtelenek az alkalmazottakat az elvárásoknak megfelelően megfizetni. A sűtőipari cégeknél az is egyértelmű, hogy a költségek növekedése nagyobb volt, mint az árbevételé.
A legálisan működő sűtőipari vállalkozások árbevétel-arányos nyeresége hat évvel ezelőtt átlagosan még 7-8 százalék volt, napjainkban mindössze 2,46 százalék. Ilyen körülmények között a vállalkozások többsége képtelen a termékár-növekedéssel arányos béremelésre. Ezért a minimálbér bevezetése is inkább feszültséget, mint előnyt jelentett -- mondta Sóki Gyula.
A szükségesnél másfélszer nagyobbak a termelőkapacitások, amelyek egy része a feketegazdaságot gyarapítja. Emiatt az iparágon belül tart az árletörő verseny, több vállalkozás -- azért, hogy piacon tudjon maradni -- a tényleges bekerülési költség alatt ad át terméket. Ebbe az is "belefér", hogy számosan számla nélkül, az adófizetés megkerülésével értékesítenek.
A sütőiparban évek óta csökken a bérek reálértéke, noha 1995 óta létezik a szakágazati kollektív szerződés. A keresetek reálértéke az idén azért nem mozdult a kivánt mértékben, mert a 10 százalékos bérnövekedés jelentős részét -- 5-6 százalékát -- felemésztette a minimálbér bevezetése és a szakmai bértarifa-megállapodás betartatása. Az pedig újabb feszültség forrása, hogy a cégek jelentős része a bérpótlékokat (a műszakpótlék és a túlóra kivételével) az alapbérbe építette be. Ez pedig nem jelentett keresetnövekedést. Így szinte végleg kimerültek azok a tartalékok, amelyekkel a keresetek a jövőben növelhetők lennének.
Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója nem ért egyet azzal, hogy az iparágban csökkent volna a bérek reálértéke. Állítja, hogy az alkalmazottak bére az inflációval azonos mértékben nőtt. Egy sor olyan vállalkozás létezik, amelyik 10 százalék főlött emelte a béreket, ami a versenyszféra más vállalati csoportjánál valóban kisebb mértékű.
A feketegazdaság jelenlétéről megjegyezte, hogy az legalább 20-25 százaléknyi. Ez több forrásból táplálkozik, például abból, hogy továbbra is léteznek illegálisan működő cégek, be nem jelentett dolgozók; és az említett számlázás nélküli árumozgás is fennáll.
