Magyar piacon is a Berger

Hozzátette, hogy piacvédelmi intézkedések híján 1996-tól dinamikusan növekedett -- a csúcsév 2000 volt -- elsősorban az Ukrajnából és Oroszországból érkező olcsóbb cement mennyisége, de Szlovákia is stabil importáló ország a térségben.
Az idén csökkent a behozatal, vélhetően annak köszönhetően, hogy a cementipari vizsgálatok ráirányították a figyelmet arra is, hogy a keleti import minősége nem megbízható, nem egyenletes. Az elnök-igazgató kiemelte: a GM-ben szeretnék elérni, hogy csak olyan cementet lehessen importálni, melynek minősége megfelel a magyar szabványnak, és azt szigorúan ellenőriznék is. Az európai gyakorlat azt mutatja, reális az lenne, ha az éves import nem haladná meg az értékesített mennyiség tíz százalékát.
A keletről érkező cement ára azért is alacsonyabb, mert az érintett országokban olcsóbb a munkaerő, az energia, a szállítási költség, ráadásul az ottani gyártóknak nem kell környezetvédelmi beruházásokra sem költeniük.
A külföldi kézben lévő négy magyarországi cementgyár -- a váci, a beremendi (Duna--Dráva Cement Kft.), a lábatlani, a hejőcsabai (Holcim Hungária Rt.) -- éves kapacitása 4,7-4,8 millió tonnára tehető. Az elmúlt öt évet figyelembe véve a tavalyi esztendő kiugróan jó évnek számított, a hazai cementfelhasználás meghaladta a 3,5 millió tonnát.
A 13 százalékos piaci növekedés elsősorban az infrastrukturális beruházásoknak, valamint az autópálya- és lakásépítés élénkülésének volt köszönhető. Az idén a piaci bővülés 3,3-3,4 százalék lehet, jövőre pedig mintegy háromszázalékos növekedéssel számol a Holcim. Panyi László kiemelte, ha Magyarország EU-tag lesz, várható, hogy további lendületet kap az építőipar, ami a cementértékesítés növekedését is maga után vonhatja.
A négy gyár közül jelentősebb exportot csak a váci (Ausztria) és a beremendi (délszláv térség) bonyolít le. Hejőcsaba elhelyezkedésénél fogva csak olyan országokba szállíthatna, ahol amúgy is cementfelesleg van, míg a kisebb kapacitású lábatlani gyár termelését értékesíteni lehet a hazai piacon is.