A Kossuth valaha megingathatatlannak hitt pozícióját először a közszolgálati csatorna hallgatóit megcélzó Sláger tizedelte meg, majd a közönség zöme a Danubiushoz terelődött. A Szonda Ipsos--GfK mérése szerint a Kossuth ma már Budapesten és országosan egyaránt csak az 50 évesnél idősebbek célcsoportjában számít piacvezetőnek.
Az augusztusi rádiózást reprezentáló mérés szerint az összes adó a 15 évesnél idősebb lakosok 93,1 százalékát éri el. Ezen belül az összes közszolgálati rádió a potenciális hallgatóság 46,4, az összes kereskedelmi pedig 71 százalékát éri el.
A három nagy, országos hatókörű csatorna közül a Danubiusé a legtöbb hallgató, közel 30 százalék. A Sláger 20, a Kossuth 18 százalékkal dicsekedhet. A mérésekhez használt úgynevezett rádiósnaplóban -- és ennek megfelelően táblázatunkban is -- egyéb adók néven összefoglalt (a regionális csatornák mellett például a Bridge-et és a Klubot tartalmazó) rádiókra a hallgatók 9,6 százaléka fordít figyelmet.
A rádiók együttesen a 18--49 éves kor közöttiek közel ötmilliós tömegének heti átlagban 94,3 százalékát érik el. Ezen belül a közszolgálati adók együttes elérése 27,8 százalékos, a kereskedelmieké 89,3. E célcsoportban kiemelkedő (60,8 százalék) a Danubius elérése, ami heti átlagban közel 2,9 millió hallgatót jelent. Második (közel 47 százalékkal és 2,2 millió hallgatóval) a Sláger, harmadik (26,6 százalékkal és 1,25 millió hallgatóval) a Juventus. A Kossuth 16,6 százalékos elérésével heti átlagban 784 ezer emberhez jut el a vizsgált célcsoportban. A 18--49 évesek rádiózással töltött idejük 13 százalékában követik a Danubius műsorát, a Slágernek az idő 10,6, a Juventusnak 7,5, a Kossuthnak 6,3 százaléka jut. Hétköznaponként a Danubius, a Sláger és a Kossuth hallgatottságában egyaránt csúcsidőszakot képviselnek a déli órák, ugyanakkor az esti hírek csokra már a déli hallgatottságnak csak a felét vonzza például a Kossuth hírműsorához. A kora esti órák, bár csatornánként eltérő szinten, de egységesen csökkenő hallgatottságot mutatnak: a mért adatokból jól érzékelhető, hogy az elektronikus médiában a nap végével a televízó veszi át a vezető szerepet. A hétvégék nyertese a Sláger és a Danubius: ilyenkor e két adó a rádiózóknak egyaránt átlagosan több mint 20-20 százalékát köti le műsorával. Ugyanakkor a 15--39 évesek korosztályában a hétvégék rádiós főszereplője a Roxy, amelynek hallgatottsága a Danubiust, a Slágert, a Juventust és a Kossuthot egyaránt messze maga mögé utasítva még 18 óra után is emelkedik, egészen akár a 45 százalékos tartományig. 19 óra után azonban ennek a csatornának is megfogyatkozik a közönsége, annak ellenére, hogy a 15 és 39 éves kor közötti célcsoport heti átlagban a Roxy adásának szenteli a legtöbb időt: átlagosan több mint 1000 percet. Heti átlagban 500 és 600 perc közötti figyelmet kap 15--39 éves budapesti hallgatóitól az EstFM, a Radió Deejay és a Rádió 1, 600 perc felettit a Juventus és a Calypso. Az InfoRádiónak e korcsoportban a Szonda Ipsos mérése szerint 366 perc jut. Az egy éve indult adó elsősorban a 30 és 49 év közöttieket tekinti célcsoportjának, e rétegben a Gallup Rádió Monitor mérése alapján a fővárosban az ötödik leghallgatottabb. E korosztályban a Gallup szerint egyébként a Kossuth vezeti a fővárosi piacot 22,7 százalékos elérésével.
A Gallup szerint egyébként a 14--49 éves korosztályban egész napra vetítve az egymással éles versenyben álló budapesti kereskedelmi rádiók közül a Sláger elérése a legnagyobb (18,5 százalék), ezt követi 15,2 százalékkal a Danubius, 9,5-del a Roxy, 9,4-del a Juventus és 6,2-del az Info. Összehasonlításul: ebben a korcsoportban a Kossuth budapesti elérése 16,6 százalékos.