Kim Sang Chul: Magyarország a páneurópai piac kapuja

- Dél-Korea rendkívül, mondhatni szokatlanul aktív a magyar piacon. Ez az erős jelenlét egy Kotra nevű szervezet tevékenységével is összefügg, melynek ön a budapesti igazgatója. Mivel foglalkozik ez a szervezet Koreában és Magyarországon?

- A szervezet neve magyarul azt jelenti, hogy koreai kereskedelmi és befektetési-fejlesztési társaság, Koreában főként a külföldi piacokkal kapcsolatos információkat dolgozza fel és továbbítja a külgazdaság aktív szereplőinek. Külföldön viszont azzal foglalkozik, ami a nevében is benne van: igyekszik megfelelő feltételeket teremteni a koreai áruk és befektetések sokasodásához. A Kotra közel száz országban van jelen, Magyarországon több mint tíz éve működünk, s remélem, tényleg nagy részünk volt a forgalom és a befektetések látványos bűvülésében.

- Mennyire aktívak Magyarországon a befektetések tekintetében? Várható-e nagyobb gyárépítés, összeszerelő üzemeket terveznek-e? Vagy csak a koreai áruk forgalmát szeretnék tovább növelni?

- A koreai világcégekre általában a hosszú távú gondolkodás a jellemző. Nem tudok szenzációs bejelentéseket tenni, de arról azért van tudomásom, hogy a Samsungnál egy 700 millió dolláros értékű gyárberuházás előkészületei folynak, az LG pedig itt akarja megnyitni közép- és kelet-európai főhadiszállását. A befektetésekhez most nagyon jók a feltételek. A budapesti Ázsia Center tavaszi megnyitása és a Daewoo-val fuzionáló General Electric budapesti marketing-főhadiszállásának várható megnyitása arra vall, hogy Magyarország egyre fontosabbá válik az ázsiai befektetők szempontjából.

- Milyen magyar áruk kapósak Koreában? Mi az oka annak, hogy a magyar export az idén csökkent a tavalyihoz képest?

- A különbség a sertéshús alacsonyabb volumenű importjából származott, de ne felejtse el, hogy magyar cégek több tíz millió dollár értékű komputeralkatrészt szállítanak a koreai gyárakba, tehát a termékösszetétel elég változatos ahhoz, hogy ne kelljen a forgalom tartós visszaesésétől tartani.

- Mit jelent az, hogy a Koreai Köztársaság Magyarországot regionális központnak tekinti a térségben?

- Sok mindent. Először is azt, hogy a koreai vállalkozások Magyarországot a páneurópai piac kapujának tekintik, s ami ennél is fontosabb, a térség legjobb termelési bázisának tartják. Olyan világcégek telepednek meg itt, mint a Samsung, melynek jászfényszarui gyárába Kim De Dzsung elnök is látogatást tesz a napokban, vagy a Hanwha nevű élelmiszer-ipari konglomeráció, mely Magyarországon tésztagyárat üzemeltet. Magyarországot emellett logisztikai központként is szeretnék használni a nagy koreai cégek. Ez az állam a kilencedik helyen áll azoknak az országoknak a sorában, melyekben koreai cégek befektetéseket eszközölnek, s ezek összege ebben az évben is megközelíti a 30 millió dollárt.

- Mi a célja a holnap nyíló budapesti kiállításnak, melyet Korea eddigi legnagyobb magyarországi termékbemutatójaként hirdetnek? Az elnöki látogatás fontosságának aláhúzása, vagy a koreai áruk piaci pozícióinak javítása?

- Nem mondom, hogy az időbeli egybeesés véletlen, de a gazdasági cél a fontosabb. Jellemző, hogy a koreai cégek aktivitása felülmúlta várakozásunkat. Hetven cégre számítottunk, 79-nek kellett helyet csinálni a vásárközpont D pavilonjában. Több tucat koreai cég most először mutatkozik be Magyarországon, s ennek biztosan lesznek gazdasági következményei.

VG-összefoglaló-->