Többet tévézünk olvasva

A szokások alakulásában szerepet játszott a tematikus csatornák megjelenése, a jobb minôségű tévékészülékek elterjedése, valamint a személyre szabott tévéhasználat. Várhatóan jelentôs változásokat hoz a digitális technika elterjedése is -- mondotta a szakember a Magyar televíziózás jövôje című konferencia alkalmából.

Magyarországon nemzetközi átlagban kimagasló mértékben néznek televíziót. A Carat ügynökség kontinensünk egészének médiafogyasztási szokásait elemző tanulmányából kitűnik, hogy Európa északnyugati részén (a skandináv országokban, vagy például Angliában) a médiapiacot a nagy tekintélyű, hagyományos újságok jóvoltából a nyomtatott sajtó vezeti, s a lapok részesednek a legnagyobb arányban a hirdetési költésbôl is.
Franciaországban a tévék és a lapok részesedése nagyjából azonos, míg a délkeleti régióban (Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában) a televízió az uralkodó. Hasonló a helyzet a rendszerváltó kelet-európai államokban is. Egyetlen kivétel Oroszország, ahol egyelôre az újságok hasítják ki a legnagyobb szeletet a reklámtortából.

Tovább emelkedett a tévézésre fordított idô. Vörös Csilla, a televíziós méréseket végzô AGB ügyvezetôje szerint tavaly átlagosan napi 4 óra 10 percet töltöttek a nézôk a képernyôk elôtt. Vörös ezt részben a csatornaválaszték bôvülésére vezeti vissza. Ugyanakkor csökken az egy-egy csatornára jutó nézôk száma. Acsay Judit-->