További tőkebefektetések Koreából

Soha nem volt olyan népes dél-koreai vállalati csapat magyarországi szakmai rendezvényen, mint a szombaton kezdődő négynapos kiállításon lesz. Eddigi legnagyobb termékbemutatójukra készülnek a dél-koreai cégek a BNV területén, a kiállításra egyebek között Kim De Dzsung elnök is Budapestre érkezik. A szöuli tervek szerint Magyarországot egyfajta regionális központtá, vagyis a dél-koreai vállalatok kelet-európai terjeszkedésének kiindulópontjává fejlesztik, s ebben lesz fontos állomás a mostani bemutatkozás. A koreaiak azt ígérik, hogy a regionális központtá váláshoz újabb tőkebefektetéseket hajtanak végre.

A kétoldalú kereskedelemben tavaly már 260 millió dollárt rögzítettek. Az exportot tartósan meghaladó import eredményeként évről évre folyamatosan növekvő magyar passzívum alakult ki. A kivitel és a behozatal aránya jelenleg 1-11, ami hosszú távon számunkra igen kedvezőtlen.

A kétoldalú forgalomra vonatkozóan jelentős eltérés tapasztalható a magyar és a koreai statisztika adatai között. Ennek legfőbb oka a multinacionális vállalatok által harmadik országon keresztül bonyolított áruforgalom, mely az exportáló ország statisztikájában a végső célország helyett gyakran a közbenső állomáshelyet regisztrálja. Az importstatisztikák viszont mindig az eredeti származási országot veszik figyelembe. A koreai statisztika 2000-ben 107 millió dollár magyar exportot (398 százalék a megelőző évhez képest!) és 180 milliós magyar importot (98 százalék) mutat.

Exportunk bővítésére ad lehetőséget a magyar sertéshús iránti változatlanul élénk érdeklődés. Reális lehetőség lenne egyéb hús és húskészítmény, élelmiszerek, mezőgazdasági termékek szállítása is (baromfi és egyéb szárnyasok, bárányhús, marhahús, feldolgozott élelmiszer, italok, gabonafélék). Ezek esetében is meg kell szerezni az illetékes koreai egészségügyi hatóságok engedélyét. A magyar export bővítésének további esélyes területe a gépipar, a járműipar, az elektronikai ipar. Ezek többségénél a gyártáskooperáció is jelentős szerepet kaphat.
Dél-Koreából főleg színes televíziók, azok alkatrészei, gépkocsik, háztartási berendezések, textiláruk és egyéb termékek érkeznek Magyarországra. Számottevő a különböző dél-koreai társaságok befektetése is. Az idén októberig az itt működő dél-koreai cégek (összesen hat társaság) 220 millió dollár értékű befektetést hajtottak végre. A szóban forgó vállalatok az elektronika, a pénzügyi szolgáltatás és az élelmiszer-feldolgozás területén tevékenykednek. Megemlítendő, hogy a Samsung Corporation az idén májusban kezdte meg a katódsugaras televízió-képcsövek gyártását azon a telephelyen, amit a Samsung Electro-Mechanics által vezetett csoport irányításával létesítettek.

A koreai gépjárműipari cégek a világpiaci részesedésükön felül teljesítenek a magyar piacon. Több más ismert márkát megelőzve tavaly az összes gépkocsieladás hét százalékát adták, vagyis minden itt értékesített autó dél-koreai volt. Ennél is jobban szerepeltek az elektronikai cégek: a televíziók, a mikrohullámú sütők és a porszívók területén piacevezetők.

Exportunk jelentős növekedésnek indult 1999-től. Értéke 2000-ben 48,6 millió USD volt, ami 124,8 százalék a megelőző évhez képest. A magyar export növekedése elsősorban a sertéshús-kivitelnek köszönhető, ami az 1998. évi 8 millió dollárral szemben 1999-ben 26,3, 2000-ben 33,4 millióUSD-t ért el. Több más termékcsoport forgalma is jelentősen nőtt, pl.: vegyipari termékek, gépek, mechanikus berendezések, járműalkatrészek, lámpák, fénycsőalkatrészek.

Importunk az exportot jóval meghaladó mértékben bővült, értéke 2000-ben 525,7 millió dollár volt. A legnagyobb tételt a gépek és mechanikus berendezések (hang- és képfelvevők) tették ki (369,5 millió), de jelentősebb nagyságrendű volt az egyéb gépek, berendezések (42), szintetikus szálak (12,8), műanyagáruk (12), textiltermékek (4,6), járművek és alkatrészeik (30), tv-alkatrészek, háztartási elektronikai cikkek és más - pl. orvosi - műszerek (37 millió dollár) behozatala is.

2001 első kilenc hónapjában a forgalom mindkét irányban a tavalyinál jóval kisebb. A visszaesés exportunknál nagyobb arányú (-44 százalék), de importunk is mérséklődött (-32 százalék). Az export visszaesésének fő oka a sertéshúskivitel csökkenése.