Nem kelt el a CEZ

A Reuters emlékeztet, hogy a cseh kormány tavaly decemberben az EdF-től és az Enel-Iberdola társulástól kért január 7-ig újabb ajánlatot, s ekkor nevezte meg a 200 milliárd koronás limitet. Az olasz-spanyol konzorcium eredetileg 135 milliárd koronát ajánlott, s a hírek szerint a második körben sem lépték túl a 140 milliárdot.

A CEZ a térség egyik legjelentősebb erőművi portfóliójával rendelkezik, többek között tulajdonosa a dukovani és a temelíni atomerőműnek, s hat regionális áramszolgáltatóban is érdekelt. A kormány olyan befektetőre számít, amelynek van tapasztalata az atomerőművek üzemeltetésében. Az EdF ennek a követelménynek megfelelt volna, a második körben beadott - a vételárat tekintve a hírek szerint változatlan - pályázata azonban formai okok miatt érvénytelen volt. Egyes források szerint az Enel tűnt elkötelezettebbnek, hiszen a tranzakció révén megerősíthette volna pozícióit a közép-európai energiapiacon, s lehetősége nyílt volna olcsó áramot vinni Nyugat-Európába.
A CEZ tavaly az első fél évben 12,4 százalékkal növelte forgalmát 2000 azonos időszakához képest, s így 29,7 milliárd koronás árbevételt könyvelhetett el, aminek erdményeként adózás utáni eredménye megközelítette a 6,9 milliárd koronát (1 korona 7,57 forint).

A privatizációs pályázat érvénytelenítését javasolja a kormánynak a CEZ villamosipari társaság magánosítását irányító bizottság, miután az EdF ajánlata formailag értékelhetetlen volt, az Enel-Iberdola konzorcium pedig lényegesen alatta maradt a kormány által elvárt 5,6 milliárd dolláros limitnek. Munkatársunktól-->