A hazai áramprivatizáció az élen
Szakértők szerint Magyarország a nehezebb utat választotta a villamosenergia-ágazat átalakításához, mert előbb privatizálta a meghatározó cégeket, és ezután készül piacnyitásra. Így a liberalizáció előkészítésekor tekintettel kell lenni a magánosításkor kialakult viszonyokra, szerződésekre. Cseh- és Lengyelországban ezzel szemben a piacnyitás megelőzte a magánosítást.
A cseh kormány tavaly év végén hirdette meg a vezető energiaipari cégeket, ezek közül a Transgas a Ruhrgasé lett, a CEZ nem kelt el. A befektetők által ajánlott összeg a második fordulóban sem érte el a kormány által meghatározott minimumot. A CEZ tíz szenes, 13 víz-, egy atom-, három szél- és egy naperőművet üzemeltet, ezzel az ország áramigényének háromnegyedét adja. Ezen felül épül a temelíni atomerőmű, kapacitásait vélhetően külföldön igyekszenek majd értékesíteni. A cseh erőművek zömét már felújították, vagyis a mai kapacitások nagyobb részével hosszú távon számolni lehet, sőt regionális szinten kell is. Problémát az atomerőművek jelenthetnek a cseh rendszerben, a dukovanyi és a temelíni reaktorok ellen is komolyan protestálnak a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, élükön az osztrák zöldekkel.
A szlovák villamosenergia-rendszernek is tulajdonképpen már csak a befejezetlen mohi atomerőmű okozhat gondot. A hagyományos erőművek felújítása északi szomszédunknál is megtörtént, ott is egyenként igyekeznek értékesíteni az erőművi és szolgáltatói részvénycsomagokat. Egyelőre a lengyelek is csak kisebb erőműveket értékesítettek részben vagy egészben, de a villamosenergia-rendszer, nagyjából változatlan felállásban, egy kézben van. Ott is komoly részarányt képviselnek a szenes erőművek, ezek felújítása részben megtörtént.
Hlavay Richárd
