Korlátozott magasházak
Szigorúan korlátozná a magasházak építését a főváros - az erről szóló rendelet áprilisban kerül a közgyűlés elé. Az előkészítő szakmai vitákban azonban felmerült: elképzelhető, hogy bírósági per esetén az önkormányzatnak kártalanítani kell azokat a befektetőket, akik a korábbi rendezési tervek alapján megkezdték a most tervezett maximumnál - 55 méternél - magasabb épületek beruházásának előkészítését.
A XIII. kerületben jelenleg két helyen, a Teve utcai rendőrségi székház mellett, illetve a Duna-parton is terveznek olyan beruházásokat, amelyek beleütköznének az 55 méteres limitbe. A Duna Plaza mögötti korábbi gyártelep beépítését tervező Transelektro Rt. például a meglévő rendezési terv ellenére sem tud belekezdeni az építkezésbe, mert a bizonytalan jogi helyzetben arra elvi engedélyt mostanáig nem kapott - tudtuk meg Sarlós Tibor ingatlanfejlesztési igazgatótól. Az épületmagasság ilyen korlátozása véleménye szerint sértheti a kerületek érdekeit is, amellett, hogy akadályozná a főváros arculatának nélkülözhetetlen formálását.
A magasépítés túlzó korlátozása jelentősen csökkentené az önkormányzatok tulajdonában lévő telkek értékét, hiszen sok esetben a gazdaságos beépítés csak a felfelé terjeszkedés mellett megoldható - mondta lapunknak Faragó Balázs, a Freund Projekt Management ingatlanfejlesztő cég ügyvezetője.
Fegyverneki Sándor, a XIII. kerület főépítésze szerint az egységes városkép megőrzésére hivatkozni olyan területeken lehet, ahol a házak állapota és építészeti stílusa azt kellően alá is támasztja. Az angyalföldi beruházások azonban olyan környéken jönnének létre, ahol döntően lakótelepek és régi gyárépületek vannak. Emellett hibásnak találja a főváros eljárását is az ügyben, mert emiatt számos magánvállalkozás jelentős veszteségeket könyvelhet el.
Ráday Mihály, a főváros várostervezési és városképvédelmi bizottságának alelnöke nem tart attól, hogy az önkormányzatnak bármely ügyben kártérítést kellene fizetnie. Lapunk kérdésére kifejtette: a közgyűlés várhatóan úgy dönt, hogy Budapest egyetlen pontján, a Csepel-sziget északi részén engedélyezi maximum 110 méter magasságú toronyházak építését. Azokat a befektetői igényeket, amelyek az ilyen jellegű építkezéseket igénylik, célszerű egy jól meghatározható, a város történetileg kialakult arculatát nem zavaró helyre terelni. Erre a Csepel-sziget északi része alkalmas, mert összefüggő, ám ma még beépítetlen terület. A másik elképzelés az, hogy toronyházak építését a városban mindenhol megtiltják. Ráday Mihály emlékeztetett arra: a Teve utca környékének rendezési tervét, amelyet a kerületi önkormányzat a főváros moratóriumának ellenére fogadott el, az Alkotmánybíróság tavaly hatályon kívül helyezte.
A főváros 2000 júniusában döntött arról, hogy a magasházépítés részletes szabályozásának kidolgozásáig moratóriumot hirdet az ilyen jellegű beruházásokra. Ugyanezen a napon határozott a XIII. kerületi önkormányzat a Teve utca és környékének rendezési tervéről, és ebben lehetővé tette volna az 55 méternél magasabb házak építését, de a terv az alkotmánybírósági döntés miatt most nem érvényes.
Lapunk úgy értesült, hogy négy fővárosi kerületben vannak olyan rendezési tervek, amelyek nem felelnek meg a készülő fővárosi rendelet magassági korlátozásainak. Ebből azonban három - például a IX. és a X. kerületi - nem tekinthető érvényesnek, mert a meglévő régi terveket 1998 után aktualizálni kellett volna. A XIII. kerületben a Vizafogó körzetére van olyan érvényes terv, amelynek alapján építhető magasabb ház annál, mint amit a főváros most engedélyezne. Információink szerint azonban nincs olyan befektető, amely ezen a területen ilyen beruházást tervezne. (KÁ-LG)
Munkatársainktól
