Nem lesz díjmérséklés
Nem reménykedhetnek a koncessziós díj csökkentésében a rádiócsatornák - jelentette ki Körmendi Ékes Judit, az ORTT elnöke a helyi rádiók országos konferenciáján. Alacsonyabb árat legfeljebb az újonnan piacra lépők részére állapíthat meg a médiahatóság, a már szerződéssel rendelkezőknek eleget kell tenniük vállalt kötelezettségeiknek. A koncessziós díj mérséklésének gondolata tavaly év végén, a Sláger Rádió azóta sem rendezett díjtartozásával kapcsolatban merült föl. A nagy kereskedelmi rádiók közül többen is úgy nyilatkoztak, hogy sem a hirdetési piac, sem a vásárlóerő nem úgy alakult, ahogyan hét évre szóló üzleti terveikben azt a szerződéskötéskor prognosztizálták. A rádiók 2001. évi hirdetési bevétele listaáron számítva 13 milliárd forint volt, de a szakmai szervezetek 2000-ben alkalmazott korrekcióját erre vetítve a tényleges rádiós költés 9-10 milliárd körül valószínűsíthető. Ezt alapul véve a rádiók hirdetési piaca bővült a legkisebb mértékben a múlt év folyamán - szemben például a brit rádiókkal, amelyek 2001 második felében rekordnak számító bevételeket értek el, és növekedésük meghaladta a 7 százalékot. Az ORTT-re a helyi rádiók részéről is nyomás nehezedik a rádiós műsorsugárzás olcsóbbá tétele érdekében. Jelenleg több mint 160 csatorna működik, és egyre többen vannak, amelyek a piac túlzsúfoltságáért is a médiahatóságot okolják - derült ki a szakmai fórumon.
Ennek ellenére az ORTT a közeljövőben további 22 vidéki és 4 fővárosi frekvenciára nyit pályázatot. A frekvenciastop tehát ugyanúgy nincs napirenden, mint a díjmérséklés, sőt az ORTT a hálózatba szerveződött, azaz helyi műsorsugárzási engedélylyel lépésről lépésre mintegy országossá szélesedő csatornák díjának felemelését tervezi. Ez elsősorban a Juventus és a Rádió 1 pozícióját veszélyeztetheti, kedvezőbb helyzetbe hozhatja viszont a magas koncessziós díj terhével függő két országos kereskedelmi csatornát, a Danubiust és a Slágert.
A konferencián a helyi rádiók képviselői azt is felvetették: nemcsak a díjmegállapítás és
-fizetés rendszere, hanem az egyes csatornákkal szemben támasztott követelmények, illetve a műsorszolgáltatással kapcsolatos vállalásaik is korszerűtlenek: túl sok közszolgálati funkció megoldására kényszerülnek, noha az ilyen műsorokra a rádiósok saját tapasztalati szerint egyre kisebb az igény. (VG)
