Harminc-negyven évvel ezelőtt sokkal ritkább volt a derékfájás, mint manapság, aminek egyik oka, hogy az ülés nagyobb terhet ró a porckorongokra. A másik ok, hogy elődeink öntudatlanul is megtanulták, megfelelően sínezzék izomzatukkal, védjék hajláskor, emeléskor.

A közhiedelemmel ellentétben a porckorongsérv sokkal ritkábban okoz derékfájást. Mióta rendszeresen végeznek mágneses rezonanciavizsgálatot (MRI), pontosan tudjuk, hogy a porckorong kidomborodása, a sérvesedés gyakran mutatható ki olyanoknál, akiknek nincs panaszuk. Az is kiderült, hogy derékfájás, illetve isiász gyakran megszűnik, holott a porckorongsérv szinte változatlan nagyságban kimutatható. Ha az erős idegfájdalom megfelelő gyógyszeres és fizioterápiás kezelésre nem javul, vagy bénulás lép fel, a porckorongsérvet el kell távolítani.

A derékfájás miatt kerül szakorvosi konzultációra a legtöbb beteg a fejlett ipari országokban. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint tavaly meghaladta a 86 ezret a lumbágóval, isiásszal keresőképtelen állományba vett betegek száma. Emiatt 3,135 millió napra estek ki a munkából, s egy napra 1500 forinttal számolva 4,7 milliárd forintot tett ki a kifizetett táppénz összege. 1997-ben több mint 25 ezer beteg részesült derékfájás miatt kórházi ápolásban. Ugyancsak az OEP szerint tavaly közel 67 ezer biztosítottat vettek keresőképtelen állományba a háziorvosok, meghaladta a kétmilliót a táppénzes napok száma, s hárommilliárdnál több volt az emiatt kifizetett táppénz összege.

Franciaországban egyetlen derékfájós "epizód" költsége 1020 frank, az USA-ban a derékfájás évi 60 milliárd dollárba kerül. Németországban ennek évi költsége 35 milliárd márka volt. Nálunk ez pontosan még nincs kimutatva.

A kiadások nagyobb részét az indirekt kiadások, a termelési kiesés költségei adják, amelyek állandóan nőnek, a legtöbb országban a derékfájós betegek száma alig nő, de ezen belül a krónikus betegeké egyre nagyobb lesz. Ezért is érthető, hogy 2000. január 1-jétől a szakemberek világmozgalmat hirdettek a betegség leküzdéséért. Cél, hogy a csont és ízület évtizede végére a derékfájás indirekt költségei 25 százalékkal csökkenjenek.

A derékfájás krónikussá válásának megelőzése is csaknem olyan egyszerű, mint primer prevenciója: az akut derékfájást fájdalomcsillapítással, gyógyszeres, fizioterápiás és pszichés relaxációval gyorsan és hatékonyan meg kell szüntetni, majd gyógytornász segítségével meg kell tanítani a beteget dereka helyes használatára.

Az AstraZeneca cég segítségével felmértük a krónikus derékfájós betegek életminőségét. A vizsgálatba vont 81 beteg - közöttük 56 nő - átlagos életkora 54,6, a betegség megléte pedig átlagosan 10,5 év volt. Kiderült, hogy a betegek életminősége az úgynevezett EuroQul indexszel mérve rosszabb, mint az egészséges 80 éven felüli átlagnépesség életminősége. Éves szinten átlagosan 7,5-szer jártak háziorvosnál, 2,6-szer reumatológusnál és 1,5-szer egyéb szakorvosnál. Derékfájás miatt 2,9 napot töltöttek kórházban. Átlagosan 12,8 napot töltöttek ágyban, az év 73,4 napján nem érezték jól magukat. Az aktív dolgozók átlagosan 16,6 napot töltöttek betegállományban derékfájás miatt.

A nyakfájás később vált népbetegséggé, tömeges elterjedését a számítógép használatának mindennapossá válása okozta.

A képernyő figyelése előreszegezett nyakkal, megfeszült izmokkal a nyak-, a vállizmok tartós, statikus feszülését, az izmok vérellátási zavarát, a nyaki gerinc ízületeinek túlterhelését okozza. A nyaki fájdalom a gerincfájdalomnál is károsabb, hisz fejfájást, idegességet, koncentrációs zavart is okoz. Az ideges feszültség önmaga is okozhat nyak- és vállfájást, mivel ilyenkor elsősorban arc- és nyakizmaink feszülnek meg. Fontos, hogy képernyős munka esetén időnként szünetet iktassunk be, aktívan lazítsuk el izmainkat, s mozgassuk meg nyakunkat.

Bálint Géza A szerző az ORFI reumatológusa, a csont és ízület évtizede magyarországi koordinátora