Emelkedett a keresetek aránya
Továbbra is a pénzügyi ágazatban a legmagasabb a munkaerő költsége, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorban pedig a legalacsonyabb. Míg az előbbiben a havi munkaerőköltség 2000-ben meghaladta a 300 ezer forintot, addig az utóbbiban ez durván 100 ezret tett ki. A gazdasági ágak alkalmazási költségek szerinti sorrendje 1992 óta nem változott lényegesen, bár a szállítás, raktározás, posta és távközlés, valamint az építőipar valamelyest előbbre sorolódott - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) négyévente, legutóbb a 2000. évre vonatkozóan végzett munkaerőköltség-felméréséből. A napokban közzétett előzetes adatok szerint leghatározottabban a műszergyártásban - 1996-hoz képest 2,6-szeresére - emelkedtek az alkalmazás kiadásai, de a távközlésben is több mint kétszeres növekedést regisztráltak.
Az Európai Unióban egyébként a villamosenergia-, gáz- és hőellátásban tevékenykedő cégeknél a legdrágább a munkaerő, a pénzügyi tevékenység csak a második helyen áll az 1996-os adatok szerint. Magyarországon az EU-hoz hasonlóan előkelő helyet a villamosenergia-ipar és a bányászat foglal el. Ugyanakkor az EU tagállamaiban a feldolgozóipari munkaerőköltségek sokkal magasabbak, mint itthon.
A felmérésből kiderül az is, hogy az üzleti szférában a havi munkaerőköltség 1996 és 2000 között évente 15,7 százalékkal emelkedett. Tavalyelőtt egy munkavállalóé átlagosan 150 ezer forintot tett ki. Ennek 63 százalékát teszi ki a dolgozó keresete, 28 százalékát a kötelező járulékok, 9 százalékát pedig az egyéb elemek. Az adatok azt mutatják, hogy 1996-hoz képest az alkalmazási költségeken belül növekedett a kereset aránya, a kötelező járulékok - így például a társadalombiztosítási, a munkaadói járulék, az egészségügyi hozzájárulás részaránya - és egyéb elemek részaránya pedig csökkent - mondta Lindnerné Eperjesi Erzsébet, a KSH főtanácsadója.
Az élőmunka költségén belül egyébként hagyományosan három fő összetevőt különböztet meg a statisztikai hivatal; a kereseteket, a munkáltató által kötelezően fizetett járulékokat, továbbá az egyéb juttatásokat, amelyek részben a munkavégzéshez, részben a vállalati szociálpolitikához, vagy például a továbbképzéshez kapcsolódnak. A munkaerőköltség belső összetétele az elmúlt években jelentősen átrendeződött. Emelkedett a közvetlen munkavégzéshez kapcsolódó elemek súlya, a kötelező hozzájárulások mértéke pedig csökkent. A keresetek részaránya az összes munkaerőköltségen belül 2000-ben 63 százalék volt, szemben az 1996. évi 57-tel. (TTE)
Munkatársunktól
