Finisbe került a tési szélpark
A Tési-fennsíkon május 30-án megkezdődik a 70 méter magas szélerősségmérő torony felállítása, s kedvező esetben egy év múlva elkezdődhet Magyarország első szélparkjának építése a Veszprém megyei Tésen - tájékoztatta a Világgazdaságot a beruházást menedzselő veszprémi I-quadrat Hungária Kft. munkatársa. Zabné Molnár Anikó információi szerint a torony egy évig méri folyamatosan a szélerősséget, s ezen adatok alapján lehet majd eldönteni, hogy milyen rotorátmérőjű és magasságú széltornyok felállításával érhető el az évi 3-3,5 millió kilowattórás energiahozam.
Közben folyik az építéshez szükséges tervezés és engedélyeztetés. Azon földtulajdonosok, akiknek az UTEC-Thomsennel, a német befektetővel kötött földhasználati szerződése hatályba lépett, a szélmérő torony egyesztendei fennállása alatt is térítést kapnak, igaz, ez az összeg kisebb, mint a széltornyok felállítása után járó éves használati díj.
Mint beszámoltunk, Tésen 40, egyenként másfél megawatt teljesítményű tornyot terveznek felállítani a következő két évben, egy torony teljesítményéből nagyjából ezer négytagú háztartást lehet egy éven át árammal ellátni. A szélerőműrendszer kiépítésére körülbelül 75 millió eurót szán az UTEC-Thomsen, amelynek már komoly tapasztalatai vannak a szélenergia hasznosításában. A tervek szerint a német cég lesz a beruházó, majd utána üzemeltetni is fogja a szélparkot, s értékesíti a termelt energiát az áramszolgáltatónak. A német társaságnak 95 százaléka van az UTEC-Thomsen Magyarország Kft.-ben és a Tési Szélpark Üzemeltető Kft.-ben. A létesítményhez szükséges berendezéseket a dán NEG Micon, illetve a német Nordex szállítja.
A beruházás teljes finanszírozása mellett a német cég vállalja, hogy az építkezés megkezdésekor a község tornyonként 5 ezer euró juttatásban részesül, s amikor a szélpark már működik, évente és tornyonként további ezer eurót kap. Ennek az összegnek a kiszámításánál azt vették alapul, hogy jelenleg egy kilowattóra előállítása 16 forintba kerül, ez azonban Magyarország EU-csatlakozásával emelkedni fog. Ezt az összeget a település a szélpark tervezett működési ideje, azaz 25 év alatt minden esztendőben megkapja.
A tervek szerint a tornyok 3000 hektáron épülnek fel, amelyet eddig is csak részben hasznosítottak, mivel mezőgazdaságilag nem tartozik a legértékesebb termőterületek közé. A tulajdonjog az eredeti tulajdonost illeti meg, a befektető csupán a használati jogot szerzi meg, s ezért bérleti díjat fizet. Ugyanakkor a tulajdonosok a föld 99,5 százalékát továbbra is használhatják mezőgazdasági célokra, a tornyonkénti 15-20 hektárból a szélerőmű számára szükséges terület 800-1000 négyzetméter körüli.
Kvassinger Klára


