Lakástrendek Közép-Európában

Tavaly, az év második felében a mélyülő világméretű gazdasági válság hatása megfigyelhető volt a visszaeső európai lakáspiacon is. Mindazonáltal a 2001 nyarán felgyorsult és szeptember 11-i terrortámadás után tovább súlyosbodó globális recesszió ellenére a jövőben is a lakáspiac marad az építési piac legnagyobb szegmense - fogalmaz a Build & Econ Építésgazdasági Tanácsadó Iroda - az Euroconstruct magyarországi partnere - legfrissebb jelentése.

Tavaly a recesszió főbb előidézői a következő országok: Németország (-13,5 százalék), Hollandia (-10), Ausztria (-9,3) és Lengyelország (-9,2). A 2002-es év az új lakásépítések terén további 2,4 százalékos csökkenést mutat. Más országok, így Írország (-12,2), Portugália (-7,5), Norvégia (-5,1) is hozzájárulnak a korábban említett folyamatos viszszaeséshez. A kelet-közép-európai (kke) Euroconstruct-országok szinte ugyanazokat a fellendülési és hanyatlási tendenciákat mutatják, mint a 15 nyugat-európai Euroconstruct-ország. Bár az okok részben eltérőek, a 2001. évi mélypont a legnagyobb kke-országban, Lengyelországban bekövetkezett és 2000-ben Szlovákiában lezajlott recesszió eredménye. Ez az első alkalom, hogy az európai trend és a kke-országokban tapasztalható piaci fejlemények Kelet- és Nyugat-Európában közel állnak egymáshoz.

A kelet-közép-európai országok elmúlt tízéves lakásépítési gyakorlata magán viselte a gazdasági és társadalmi változások jegyeit: az életszínvonalban meglévő drasztikus különbségeket, a lakáspolitika (ha van ilyen) bizonytalanságait, az állami támogatás megvonását a lakásszektortól, az életstílusbeli és munkaerő-piaci változásokat, valamint a középosztálybeli háztartások jövedelmének megdöbbentő csökkenését. Ma Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia 66 millió lakosa összesen 22,5 millió lakóegységben él (egy lakásra 2,9 fő jut). Az új lakások iránti kereslet két-háromszorosa az új építéseknek. Emellett a meglévő lakásállomány elavult és rendkívül szegényes. A lakásfelújítás és a -korszerűsítés egyre sürgetőbb igénye jóval meghaladja mind a négy ország pénzügyi lehetőségeit. Látni kell ugyanakkor, hogy valamennyi kke-országban elindult egy kedvező folyamat: a lakáspiac fejlődésnek indult. A további növekedés a kedvező makrogazdasági fejlődéstől várható.

A korábbi általános gazdasági recesszió és a jelenleg tapasztalható fellendülés következtében a csehországi építési teljesítmény előbb jelentősen visszaesett 1997 és 1999 között, majd 2000-ben erőteljes fellendülés és 2001-ben különösen nagy arányú növekedés következett. Azonban a lakásépítés kissé eltolódva, 1999-2001 között szenvedett jelentős visszaesést. Az ezt követő lassú növekedést (2002: 2,1, 2003: -0,7, 2004: 1,2 százalék) a makrogazdasági jelenségek lakásszektorra gyakorolt késleltetett hatásának tekinthetjük.

A befejezett lakások száma 2000-ben volt magasabb, bár a szükségletek alatt maradt. A lakásállomány megújulása visszaesést mutat. Ennek oka az új lakások magas ára, valamint az állampolgárok és háztartások jövedelmei közötti éles különbség (a lakások ára 9-szeresére, míg a órabérek csupán 3,2-szeresére nőttek 1991-2000 között).

Csehországban viszonylag alacsony a lakásépítési teljesítmény, az összes építési teljesítmény 12-14 százaléka között mozog.

Lengyelország gazdasági helyzetét tavaly a korábbi években elért GDP-növekedési ütem jelentős lelassulása jellemezte. Visszaesett a belföldi kereslet dinamizmusa, a munkanélküliség nagy és folyamatosan emelkedik az aránya. A lakáspiac keresleti-kínálati viszonyait a reáljövedelmek és szociális juttatások alacsony növekedése, valamint az adókból befolyó pénzeszközök csekély mértéke nagyban befolyásolja. Ezért felül kellett vizsgálni a korábbi - a 2003-ig szóló - gazdasági növekedési és építőipari fejlődési prognózist. 2000-ben 7 százalékkal több lakás épült, mint 1999-ben; a magánlakás-építés a szövetkezetivel szemben nagyobb arányban növekedett, és a lakások átlag-alapterülete (2,4 négyzetméterrel nagyobb) 89,7 m2 lett. 1997-2000 között az adókönnyítések következtében intenzív fejlődésnek indult a lakásépítés. 2001-ben azonban a reáljövedelmek növekedésének lassulása és a bankhitelek túlzottan magas aránya volt megfigyelhető.

Az év elejétől 20 százalékkal kevesebb új lakás építése kezdődött el. A lakásépítés nagymértékben az emberek és önkormányzatok beruházási képességeitől és az építési hitelek kedvezőbbé válásától függ. Számottevő növekedés azonban 2004-nél korábban nem várható. Az előrejelzések szerint 2001 után az egy- és kétlakásos épületekben átadott lakások száma magasabb lesz, mint a többlakásos épületekben.

Szlovákiában a 2001. január 1-jei állapot szerint a lakásállomány tulajdoni megoszlása fele-fele arányban magán, illetve állami. Az új lakások építését 2001-ben nagyrészt a magánszemélyek finanszírozták, ezek 85 százalékát 2000-ben magánszemélyek építették.

VG-összefoglaló