Lobbisták szabályok nélkül
Magyarországon nem haladja meg a félszázat azoknak a szakembereknek a száma, akik hivatásszerűen foglalkoznak lobbizással. Ugyanakkor szerepük meghatározó lehet például egy-egy jogszabálytervezet végleges szövegének kialakítása előtt. Itthon három vállalkozás foglalkozik kifejezetten lobbizással, de emellett hat-hét pr- vagy kommunikációs cég is elvállal hasonló megbízatásokat. A multinacionális vállalatok egy része saját lobbistákat alkalmaz érdekei érvényesítése céljából.
A lobbiszakértők leggyakrabban a jogszabályalkotással összefüggésben kapnak munkát azzal a céllal, hogy a változtatás során a parlamenti képviselők a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe a megbízóik, illetve az adott szakma érdekeit. Ugyanakkor az sem ritka, hogy a gazdasági élet szereplői konkrét megbízatások megszerzése érdekében bíznak meg profikat érdekeik érvényesítése céljából.
Bár egységes szakmai követelmények nincsenek, de ahhoz, hogy valaki lobbistaként dolgozzon, elengedhetetlen a magas szintű jogi, gazdasági és társadalmi műveltség, valamint a széles körű személyes kapcsolatrendszer - vélekedett Morenth Péter. A Nemzetközi Lobbisták Egyesületének (NLE) elnöke szerint éppen ezért az érdekérvényesítés nem a huszonévesek szakmája, igaz, 45 év felettiek sem igen tevékenykednek a területen. Nyugat-európai országokban természetesnek számít, hogy a leköszönő politikusok, vagy magas rangú kormányzati tisztviselők egy része a lobbiszakmában helyezkedik el, azonban Magyarországon ennek még nem alakult ki a gyakorlata. Bár idehaza is vannak ellenpéldák - elég csak Medgyessy Péter tanácsadó cégére gondolni. Emellett a szakma egészére nézve Magyarországon is igaz, hogy jelentős az igény a közigazgatási vagy kormányzati tapasztalatokkal rendelkezők iránt, de ma már számos - korábban politikai pártok kampányainak szervezésével foglalkozó - szakember is a lobbiszakmában dolgozik.
A lobbiszakértők díjazására eltérő konstrukciókat alkalmaznak, s ugyancsak jelentős különbségek vannak az érdekérvényesítéssel megszerezhető jövedelem nagyságát illetően is. A hivatásos érdekérvényesítők egy részének - elsősorban a nagyvállalatok saját szakértőinek - fix jövedelmük van, de gyakori a sikerdíjas megbízatás is, annak ellenére, hogy gyakran meglehetősen nehéz számszerűsíteni: egy-egy paragrafus a megbízó érdekeinek megfelelően történő módosítása mekkora megtakarítást, vagy éppen hasznot jelenthet az adott szakma, illetve cég számára.
A megszerezhető jövedelem nagyságát a szakmán belül is bizalmasan kezelik, ugyanakkor több szakértő is hozzátette: felső határ gyakorlatilag nincs. Ugyanakkor a különféle tanulmányok, szakmai elemzések készítése miatt gyakran a ráfordítások értéke is nagyon magas.
Mindemellett a szakma elismerését továbbra is hátráltatja, hogy továbbra sincs olyan jogszabály, amely megszabná, milyen keretek között végezhető az érdekkijárás. Tavaly az Igazságügyi Minisztérium ugyan készített egy törvénytervezetet a "jogalkotás során történő érdekérvényesítésről" néven, azonban a leköszönő Országgyűlésnek már nem maradt ideje a javaslat megvitatására. Ráadásul a tervezetet a szakma részéről is számos bírálat érte. Az érdekkijárók nem értenek egyet azzal, hogy "elsősorban a lobbitevékenységet végzők regisztrálására, nem pedig a szakmai szabályok kialakítására helyezte a hangsúlyt".
A törvényi szintű rendezés hiánya ellenére a szakma "intézményesülése" már megkezdődött. A NLE egy magatartási kódexet fogadott el a szakma alapvető etikai szabályainak meghatározása céljából. Így a magukat ehhez tartók - egyebek mellett - vállalják, hogy "mindenben a jogszabályoknak megfelelően járnak el, továbbá az érdekérvényesítés céljából legfeljebb kisebb ajándékokat, vagy árumintákat ajánlhatnak fel, amelyek értéke nem haladhatja meg az 50 ezer forintot. A lobbisták nem kerülhetnek potenciális érdekütközésbe azáltal, hogy bármilyen honoráriumot, vagy jutalékot fizetnek parlamenti képviselőknek, vagy pénzkifizetést eszközölnek valamely politikai pártnak."
Egyébként tavaly szeptemberben a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE), a legalább egy diplomával rendelkezők számára, az akkreditált lobbiszakértők képzése is megkezdődött, ami - Vass László, az egyetem lobbiképzése szakbizottsági elnökének tájékoztatása szerint - elsősorban a piaci élet szereplőinek érdeklődését váltotta ki, de a hallgatók között több civil szervezet, illetve kormányzati szerv munkatársai is megtalálhatók. (NIG)
Munkatársunktól
