Kihasználatlan magfeldolgozó üzemek

Az orosz agrárvállalkozások érdeklődése alapján akár évi 15-20 ezer tonna magas minőségű vetőmagot is el lehetne adni erre a piacra - mondta a Világgazdaság érdeklődésére Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács ügyvezető igazgatója. Ehhez azonban szigorítani kellene az elszámolást, illetve meg kellene teremteni a fizetési garanciát. Csupán az orosz üzlet elmaradása (mai árakon) több mint 10 milliárd forint árbevételi kiesést okozott az elmúlt években.

Hullán Tibor szerint azonban - a fizetőképes kereslet és a fizetési garanciák hiánya miatt - az elmúlt években igen viszszaesett, csaknem nullára a kiszállítás. Az 1980-as évek közepén évente 80-100 ezer tonna hibridkukorica-vetőmagot vásárolt az akkori szovjet állam (döntően az oroszok). Ez mai árakon számolva forintban százmilliárdokra rúgott, 1993-ban már csak alig 45 millió dollárnyit (10 milliárd forint értékűt) tett ki, tavaly pedig már csak 2 millió dollár (0,5 milliárd forint) volt.

Korábban az államközi szerződés alapján folytatott kiszállítások időszakában az ellentételezéssel többnyire nem volt gond, viszont hét-nyolc éve legföljebb bankgaranciák működnek, de ez nem számottevő. Arra a kérdésre, hogy miként lehet a helyzeten javítani, Hullán Tibor elmondta: mivel Oroszországban valamennyire még létezik az állami befolyás, legalább a szakminisztériumoknak kellene szorosabb kapcsolatot tartani. Annál inkább szükség volna a magyar termelők érdekeinek képviseletére, mivel az orosz piacon versenyben vagyunk a nyugati vetőmag-forgalmazó cégekkel, amelyek mögött igen komoly tőke áll és hitelezési lehetőségeik is jobbak. A meghitelezést a hazai cégek saját erőből nem bírják, hiszen ha egy-egy évben nincs bevételük, a termelést, a vetőmag-szaporítást nem képesek finanszírozni. Ezért a magyar cégek csak úgy lennének képesek exportra termelni, illetve kiszállítani, ha az állam valamilyen formában garanciát nyújtana, vagy állandó kapcsolatrendszert alakítana ki. A bankkapcsolatok gyors javulásában azért nem bízik, mert ez többnyire eddig sem működött.

Szabó Tibor, a Magyar Kukorica-vetőmag Termelők, Feldolgozók és Kereskedők Szövetségének titkára elmondta, hogy a jelenlegi vetőmag-kereskedelmi kapcsolatunk valóban csak eseti jellegű az oroszokkal, megszűntek a központi vásárlások. Korábban a magyar áru egyharmadát tette ki a keleti export, harmada volt a belföldi felhasználás és a többi volt a nyugati kiszállítás. A keleti kivitel - mindhogy döntő részét az orosz export adta - szinte teljesen elapadt, és ezt más reláció nem pótolta érdemben. Az ezzel kapcsolatos gondok közé tartozik, hogy emiatt a korábban jelentős költségekkel felépített vetőmagüzemek és -tárolók egy része ma kihasználatlanul áll, vagy alacsony kihasználtsággal üzemel. Mint Szabó Tibor elmondta: egy évtizede még két jelentős exportcég intézte az orosz kivitelt is, közülük az egyik, a HV Kft. már megszűnt, döntően ez foglalkozott Oroszországgal. Most arra volna szükség, hogy ismét államközi szerződésben foglalkozzanak az együttműködés valamilyen formájával, és főleg a pénzügyi garanciák megteremtését kellene elérni, itthon például azzal, hogy 70-80 százalékig megelőlegeznék az exportált vetőmag árát.

Fehér István