Vékonyabb jégen az exportőrök

"Nem túl jó üzenet a Magyarországon működő multiknak a munka törvénykönyvének tervezett módosítása, amely újabb megkötéseket és többletkiadásokat jelent számukra. Az érintett vállalatok növekvő terheik miatt mind többen fontolgatják az olcsóbb országokba - főként Kínába - történő továbbtelepülést - hangsúlyozta lapunknak adott nyilatkozatában Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke.

Tegnap tárgyalta az Országgyűlés a munka törvénykönyvének módosítását, többek között a túlmunka díjazásának szigorítását, a szabadnapok kiadását, a munkavállalói érdekképviseletek véleményezési jogának kiterjesztését. A várható változások jórészt a munkáltató rovására történő szigorítások lennének. Széles Gábor szerint ennél sürgetőbb a munka törvénykönyvének a szakszervezeti vezetőkre vonatkozó részét megújítani. A törvény mostani szövege ugyanis lehetővé teszi az érintett vezetőknek, hogy akár tagság - és így munkavégzés - nélkül is megkapják a fizetésüket. Abban kellene érdekeltté válniuk, hogy erős tagságot szervezzenek maguk mögé, s ebből, ne pedig a munka törvénykönyve adta lehetőségekből adódjon biztonságérzetük.

Széles Gábor a befektetések növekedésének lassulásával kapcsolatban kiemelte, hogy a beruházásokra vonatkozó összevont mutató értéke alapján téves képet kaphatunk, ugyanis a növekedés mögött szinte egyetlen iparág, az építőipar áll.

E nélkül jóval kedvezőtlenebb a helyzet, ha csak az exportőr vállalatok teljesítményét nézzük, talán már csökkenést is tapasztalhatunk. Az MGYOSZ elnöke szerint jobban előtérbe kellene helyezni azokat az adókedvezményeket, amelyek a tízmilliárd forint fölötti beruházások után járnak. Igaz, hogy uniós csatlakozása kapcsán Magyarország kötelezettséget vállalt ezen kedvezmények 2011 utáni felszámolására, ám az addig hátralévő idő még kihasználható. Addig alacsonyabbra is tehető a tízmilliárdos értékhatár, vagy mód adódhat arra, hogy az összeget több beruházásból együtt teljesítse a befektető.

A külföldiek pénzére persze más formában is vágyik a magyar kormány, nemrég lehetőségként felmerült a még állami kézben lévő vállalatok privatizációja azzal a céllal, hogy többletbevételhez jusson a költségvetés. Az elgondolásról Széles Gábor úgy vélekedett, hogy mielőbb el kell adni a recessziós világban sikerrel egyébként is nehezen működtethető cégeket. Tart azonban tőle, hogy viszonylag kisszámú partner közül lehet majd csak választani. A Dunaferr esetében új szempontként felvetette, hogy talán kelet-európai tőkével kellene a privatizációját megkezdeni.

Sem belföldön, sem a világgazdaságban gyors fellendülést nem tart valószínűnek Széles Gábor. A külgazdasági helyzet kapcsán megbízhatóbb jelzésnek tartja a lefelé mozgó tőzsdeindexeket, mint az esetenként napvilágot látó, derűlátó államfői nyilatkozatokat.

A globális recesszió közepette beszűkült a hazai vállalatok mozgástere is. Bő egyéves trend a hazai ipari termelés növekedésének lassulása. Az ezt tükröző KSH-mutató áprilisra már 2,6 százalékra csökkent, az előzőek alapján pedig Széles Gábor szerint nem reális azt várni, hogy Magyarországon a harmadik, vagy akár a negyedik negyedben bármiféle növekedés indulna. Az exporttól erősen függő hazai fellendülés ellen hat egyébként az erős forint is.

A Magyar Gépiparosok Országok Szövetségének a forint árfolyamának kezeléséről a napokban tett közleménye kapcsán Széles Gábor elmondta, ő maga vállalatvezetőként is tapasztalja, hogy "egyre vékonyabb jégre kényszerülnek a magyar exportőrök". Mind jobban meg kell küzdeni az egyébként csökkenő volumenű megbízásokért, amelyeken azután a korábbiaknál jóval kisebb a haszon.

Az új kormány számos olyan intézkedésre vállalt kötelezettséget, amelyekre kevés a fedezet. Ezek teljesítése egyben inflációnövelő hatású lehet. Kérdésünkre Széles Gábor - ideiglenesen és ellenőrzött határok között - elfogadhatónak tart bizonyos lazítást az infláció terén, ha ez az ára annak, hogy a kormány teljesítse ígéretét, s főként, ha ezáltal kevesebb hitel felvételére kényszerül. Mint emlékeztetett, az elmúlt évek kormányzati politikájának egyik fontos eleme volt, hogy évről évre csökkenjen az infláció. Emögött az állt, hogy a tervek szerint 2004-re lezárulnak Magyarország uniós csatlakozási tárgyalásai. Ám ha ezt az időpontot nem tekintjük olyan biztosnak, az inflációcsökkentés talán egy kicsit túlhajtottnak is tekinthető.

B. Horváth Lilla