Egy sopronnyi ember háromszor gazdagabb, mint a világ lakosságának fele - szinte felfoghatatlanok a globális anyagi szakadékok
Évről évre mélyül, megszilárdul és világszerte egyre inkább állandósul az emberek közötti egyenlőtlenség. A világ leggazdagabb 60 ezer embere több vagyonnal rendelkezik, mint a Föld teljes lakosságának alsó fele együttvéve. A globális elit, amely a népesség mindössze 0,001 százalékát teszi ki, háromszor gazdagabb, mint a legszegényebb 50 százalék – derül ki a World Inequality Database-ből, ami egy nemzetközi, nyílt hozzáférésű adatbázis a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségekről. A Londoni Közgazdaságtudományi Egyetem (LSE) kutatói azt vizsgálták, hogyan lehet az, hogy a világ mégsem forrong ettől.
A kutatók rávilágítottak, hogy az egyenlőtlenséget növeli, hogy a legtöbb ember valójában nem látja vagy nem lát eleget belőle a mindennapi környezetében abból ahhoz, hogy érzékelje a probléma valódi mértékét.
„Az embereknek meglehetősen pontatlan elképzelésük van a társadalmi egyenlőtlenségekről. Ennek részben az az oka, hogy nem értjük az olyan mutatókat, mint a Gini-együttható… a tudósok és közgazdászok ezekről beszélnek, de az átlagember számára ezek nem sokat jelentenek” – mondta az Euronewsnak Milena Tsvetkova, a tanulmány egyik szerzője.
| A 0-100 pontig terjedő, a tökéletes egyenlőségtől a maximális egyenlőtlenség közötti skálán mért Gini-együtthatót a közgazdászok a jövedelmi egyenlőtlenségek számszerűsítésére használják. Az Európai Unióban Bulgáriában a legmagasabb az érték, 38,4, míg Szlovákiában a legalacsonyabb, 21,7 az Európai Bizottság novemberben közétett, 2024-re vonatkozó adatai szerint. A nagyobb uniós gazdaságok közül Németországban körülbelül 29,5, Franciaországban 30, Olaszországban pedig 32,2 a Gini-együttható, ami azt mutatja, hogy Olaszországban valamivel nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség, mint uniós társainál. Magyarországon ez 28 pont, míg az uniós átlag 29,4 pont, azaz hazánkban kisebb a jövedelmi különbség, mint az Európai Unióban átlagosan. |
A tanulmány szerint az érzékelési torzítások fő oka, hogy az embereket jellemzően hozzájuk hasonló anyagi helyzetűek veszik körül, ami miatt azt hiszi, hogy az az átlag.
A kutatás megállapította, hogy ha az emberek nem találkoznak rendszeresen az egyenlőtlenséggel, alábecsülik a probléma súlyosságát, és ennek következtében kevésbé lépnek fel ellene.
Az igazságtalanság érzete akkor lángol fel, amikor látjuk, hogy a másiknak mennyivel jobban megy
A kutatók egy 1 440 fővel készített online kísérlettel tesztelték ezeket a folyamatokat. Ebben adókulcsokról kellett szavazni.
Amikor a szegényebb résztvevők többnyire más szegényekkel kerültek kapcsolatba, alig volt rálátásuk arra, mennyire gazdagok valójában a tehetősek. Saját helyzetük így normálisnak tűnt számukra, ezért alacsonyabb újraelosztást támogató adókulcsokra szavaztak. Ennek eredményeként anyagilag rosszabb helyzetben maradtak, mégis elégedettebbek voltak, és kevésbé tartották igazságtalannak az eredményt.
Amikor viszont a szegényebb résztvevők sok gazdagot láttak, jóval magasabb adókra szavaztak, ami erősebb újraelosztást és számukra kedvezőbb anyagi kimenetet eredményezett. A gazdagabb résztvevők szavazási viselkedése azonban alig változott.
Bár anyagilag jobban jártak, azok a szegényebb résztvevők, akik közvetlenül látták a gazdagságot, elégedetlenebbek voltak, és nagyobb eséllyel ítélték igazságtalannak a végeredményt. Úgy tűnt, nem a tényleges haszon, hanem a láthatóság alakította az érzéseiket.
A szerzők szerint a vagyon láthatóvá tétele növelheti az újraelosztás támogatottságát és gyakran fokozza a feszültségeket is.
Amikor szembesülsz azzal, hogy a gazdagoknak valójában mennyivel több van, amit át lehetne adni, az boldogtalanná tehet
– mondta Tsvetkova.
Magyarországon egykulcsos, 15 százalékos jövedelemadó (szja) van érvényben 2016 óta, azaz a minimálbérből élők és a cégvezetők is ennyit adóznak le a jövedelmükből.
A szegények nem látják, hogy a gazdagok valójában mennyire tehetősek
A tehetősebbek gyakran külön városrészekben laknak, máshol nyaralnak, más iskolákba járatják gyermekeiket, és olyan helyeken vásárolnak, amelyek a szegényebb háztartások számára többnyire elérhetetlenek. Ez nem csupán fizikai elkülönülést jelent, hanem párhuzamos társadalmi életeket is, kevés lehetőséggel arra, hogy közvetlenül lássák egymás életkörülményeit.
A kutatás szerint ez az elkülönülés magyarázatot ad arra, miként létezhet együtt magas egyenlőtlenség viszonylag alacsony társadalmi konfliktusszinttel.
Szakértők figyelmeztetnek: a leggazdagabb egy százalék magával ránthatja a gazdaságot
Az amerikai szupergazdagok rohamosan gazdagodnak. A leggazdagabb 1 százalék vagyona rekordmagas szinten tetőzött a második negyedévben. A vagyongyarapodás legfőbb mozgatórugója a tőzsde volt, a fogyasztás pedig egyre inkább a felső rétegek költésére épül. Szakértők szerint az, hogy a gazdasági növekedés egy szűk, gazdag réteg fogyasztására épül, kockázatos, mivel egy tőzsdekrach esetén az értékesítés hirtelen nagyot eshet, ami az amerikai gazdaságot is magával ránthatja.
