A túlnépesedett rádiós szabadpiac főként a műsor-szolgáltatási díj szabályozatlansága miatt alakulhatott ki. Ráadásul ma már Európa-szerte Magyarországon a legmagasabbak - abszolút öszszegben is - a kereskedelmi rádiók szolgáltatási díjai -, áll abban a tanulmányban, amelyet hamarosan az országgyűlési képviselők is kézbe vehetnek.

Matkó István médiaszakértő a tanulmánnyal kapcsolatban a Világgazdaságnak elmondta: a Sláger Rádió 1,3 milliárd forintos díjtartozása rávilágított arra, nem Sláger-ügy, hanem elektronikus médiazavar alakult ki Magyarországon. Finnországban például mind a Sláger Rádió, mind pedig piaci riválisa, a Danubius az itthoni műsor-szolgáltatási díjainak (4,05 és 4,12 milliárd forint) a 30 százalékáért már működhetne. Igaz, még így is 1,2-1,3 milliárdba kerülne számukra a frekvencia.

Az árak magasba srófolása elkerülhetetlen következménye volt annak, hogy az ORTT a frekvenciakiosztás előtt nem készített piaci elemzést. A rendkívül magasnak tartott díjakkal szemben viszont a hazai piac hirdetési árai nemzetközi öszszehasonlításban is jelentősen elmaradnak. A rádióreklámok iránt hazánkban mindössze 5-6 százalékos kereslet mutatkozik, miközben Nyugat-Európában 8-9 százalék az átlag. Igaz, a rádióreklám-lehetőségeket tovább zsugorítja a televíziók tarifadiszkont-módszere is. Így a rádiókban hirdetők közül mind többen állnak át a kereskedelmi televíziókban hirdetők oldalára.

Biztató mutatók mindenesetre akadnak: a reklámpiaci tendenciákat tekintve Magyarország jelenleg a GDP-nek a nyolc százalékát költi reklámra, míg a fejlett piacgazdaságú országokban 1-2 százalék körül mozog az említett érték. Szakértők szerint egyébként a piac építésében hamarosan beáll az egyensúly.

Az éves koncessziós és működési díjaknál is különös a helyzet, hiszen amíg világszerte a kereskedelmi televíziós koncesszióban tükröződik a piac bevételszerzési különbsége, Magyarországon a Sláger és a Danubius az általa lefedett 7-8 milliárd forint volumenű médiapiac esetén lényegében ugyanannyi működési díjat fizet, mint a 45 milliárd forintos volumenű piac két kereskedelmi televíziója, az RTL Klub és a Tv 2. Az említett rádióadók - szóban - korábban többször is garantált piaci monopolhelyzete azonban már rég nem áll fenn, hiszen a Rádió 1 Kft. 84 millió forintért kapta a hálózatot, és ugyan a Rádió 1 által fizetett összegnél több mint hússzorosan magasabb díjat fizetett az ORTT-nek a Juventus Rádió, az 1,7 milliárdos üzlet még mindig jelentősen elmarad a Sláger és Danubius kontraktusában foglaltaktól.

A tanulmányt készítő szakértők egyetértenek abban, hogy az ORTT-nek kezdeményeznie kellene valamennyi szolgáltatóval - objektív helyzetértékelések alapján - a szerződések felülvizsgálatát, és azt javasolják, hogy az eddigi mereven rögzített adófizetés helyett a Finnországban alkalmazott módszerhez hasonlóan egy összetett: részben fix alapdíjból álló, részben peddig a mindenkori bevételekhez igazodó adófizetést kellene bevezetnie.

Simon Krisztián