Jól startolt a Malév Express
A terveknek megfelelÕen csütörtökön megkezdte az utasszállítást a februárban alapított Malév Express Kft. (MAx). A céget, amely Stuttgartba, Düsseldorfba, Prágába és Szkopjéba naponta indít járatokat, a 100 százalékban tulajdonos Malév Rt. hárommil-liós alaptÕkével hozta létre.
A Malévéval azonos minÕségÛ, rövid, legfeljebb kétórás útjait a MAx anyacégéhez hasonló díjszabással kínálja. Nemes Anikó ügyvezetÕ igazgató lapunknak elmondta: elsÕsorban Prága és Szkopje vonzza az utasokat, ezeken a viszonylatokon már az elsÕ napokban is 90 százalék közeli volt a kihasználtság. A többi célállomásnál, illetve Budapestre 55-60 százalékos töltöttséggel közlekednek a gépek, ami várakozásai szerint augusztusban a nyereségességi küszöböt jelentÕ 70 százalék fölé emelkedik.
EmlékeztetÕül: a Malév Expresst az anyacég új, térségi vezetÕ szerep elérését célzó stratégiája kapcsán hozta létre. Hosszabb távon járatai a régió kisebb forgalmat adó városait kötik majd össze Budapesttel, amitÕl azt remélik, hogy a magyar fÕvárosból népszerÛ célpontokra közlekedÕ Malév gépeinek utasforgalma is emelkedik. A csupán a légi jármÛvek üzemeltetését feladatul kapó MAx számára tavasszal két 50 fÕs, kis hatótávolságú repülÕgépet rendeltek (70 százalékban az Eximbank, a K&H és a KBC Finance Ireland által nyújtott kölcsönbÕl) a kanadai Bombardier-tÕl, s hogy az igényekkel lépést tarthassanak, további hat vásárlására szereztek opciót. (Nemrég az ÁPV Rt. megadta az engedélyt ezek lehívására, amire jövÕre sor is kerül.) Szintén az új szemlélet része, hogy a Malév tulajdonosa, nem pedig lízingelÕje lesz a kisebb fogyasztás és felszállósúly miatt olcsóbban üzemeltethetÕ gépeknek.
Õsszel, a második saját tulajdonú, vadonatúj jet megérkezése után Velencébe és Bolognába is indulnak majd járatok, de szó van Temesvár és késÕbb Vilnius bekapcsolásáról is, ha a már folyó légiforgalmi egyeztetÕ tárgyalások sikerrel zárulnak. (A gépek hatótávolsága háromezer kilométer, vagyis gyakorlatilag minden európai város elérhetÕ velük.)
Az ügyvezetÕ szerint a mai, mintegy felerészben újonnan felvettekbÕl álló 52 fÕs alkalmazotti gárda jövÕre, az újabb két gép üzembe állítása után százra is gyarapodhat. (Eközben a Malév a tavalyi 700 után az idén további 300 fÕvel csökkenti nem hajózó személyzetét.) Bár 2003-ban már nyereséget remél, a beígért profit elég nehezen értelmezhetÕ. A társaság ugyanis csak jogi szempontból önálló, valójában költségközpontként mÛködik. A tevékenységéhez szükséges kiadások jó része, így az értékesítési és a marketingköltségek ugyanis az ezen feladatokat végzÕ Malévot terhelik, amely megtartja a teljes kereskedelmi (jegyár)bevételt, a gépek üzemeltetéséért pedig szolgáltatási díjat fizet a MAxnak. (A konstrukcióra feltehetÕen azért van szükség, hogy az idén 2,3 milliárdos mínuszt, jövÕre "pozitív nullszaldót" tervezÕ Malévnak ne kelljen adóznia résztevékenységének remélt nyeresége után.) Az anyacég egyébként várhatóan azáltal is profitál a MAx tevékenységébÕl, hogy annak utasai közül jó néhányan az anyavállalat gépeivel repülnek tovább, javítva azok kihasználtságát.
