Aranyra éhesek a befektetők
A nemesfémek közül leginkább az arany piacait befolyásolta a tavaly szeptember 11-én az USA-t ért terrortámadás, illetve annak kedvezőtlen világgazdasági hatása. Az előtte közel 20 éves mélységben, troy unciánként 270 dollár körül mozgó tőzsdei árak ez év május végén, június elején már többéves csúcson, 330 dollár felett tetőztek (1 troy uncia 31,1 gramm). Arra is régen volt példa, hogy a tőzsdei árszint ilyen tartósan (április közepe óta) a lélektanilag fontos 300 dolláros határ felett ingadozzon.
A sokk nyomán ugyanis felerősödött az általános politikai és gazdasági bizonytalanság, az USA egyes iparágaiban a már korábban tapasztalható pangást receszszió váltotta fel, ami más országokra is átterjedt. Az ez évre jelzett javulás is eddig elmaradt a várakozásoktól, jórészt folytatódott az amerikai részvényindexek és a dollárárfolyam esése. Az értékpapírok iránti bizalmat tovább gyengítették a nagy amerikai cégek számviteli botrányai.
Mindez újfent gerjesztette az arany iránt a korábban alaposan megcsappant befektetői érdeklődést, főként Japánban. A távol-keleti országban az aranyfelvásárlási lázt az is fokozta, hogy a tokiói kormány csökkentette a tartósan lekötött betétek biztosítási fedezetét. A helyi vásárlóerőnek kedvezett a jen erősödése is. Hasonlóképp, a dollárhoz képest jelentősen, két és fél éves csúcsra feljavult euró a nyugat-európai befektetői kedvet élénkítette.
Az Aranyvilágtanács (WGC) szerint meg kellene őrizni az arany versenyképességét a befektetési piacon, hiszen ha csak a globálisan pénzügyi eszközök vásárlására fordított 35 billió dollár fél százalékát aranyba fektetnék, az felérne 3500 tonna többlet-rúdaranykereslettel. Ez pedig csaknem ezer tonnával haladná meg a világ éves bányatermelését egy a Reuters által idézett értékpapír-piaci szakértő szerint.
Ám az elmúlt hetekben már lanyhult a tőzsdei spekulációs kereslet. Ezért egyesek szerint újabb, jóllehet a tavalyinál kisebb sokkra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenleg 310 dollár körüli aranyárak tartósan növekedjenek. Erről a jelek szerint ismét csak az USA gondoskodik, ezúttal az Irak elleni katonai akció szükségességének hangoztatásával. Az arany így az utóbbi napokban újra drágulni kezdett, amit elősegíthet a vezető aranybányák fedezeti eladásainak további visszafogása is. A múlt hét végén például a kanadai Placer Dome jelezte, hogy 20 százalékkal kevesebb aranyat fog rögzített áron előre eladni a jövőbeni termeléséből. A piac további alakulására hatással lehetnek a központi bankok eladásai, illetve vásárlásai is. Ez utóbbiak leginkább Ázsiában várhatók, ahol a fedezeti tartalékokban jelenleg kevesebb mint 5 százalékot képvisel az arany.
A világgazdasági folyamatok ugyanakkor összességében nem kedveztek a feldolgozói és fogyasztói keresletnek, kiváltképp a legnagyobb vásárlónak számító Indiában. Az idei első hat hónapban így globálisan 10-15 százalékkal kevesebb aranyat vásárolt az ékszeripar.
A magyarországi aranyékszer-forgalom is általában erősen stagnál, azaz inkább csökken, mint növekszik Tóthné Somogyi Judit, az Orex Kereskedőház Rt. nemesfémforgalmi vezetője szerint. Ez, valamint a forint viszonylag erős árfolyama érződik a hazai kiskereskedelmi árakban is. Az Orex aranyékszer-árai például gyakorlatilag a múlt év eleje óta változatlanok, és a közeli hetekben sem tervezik az emelésüket. (GI)
