Beállt a magyar kábeltévépiac

A közeljövőben nem várhatóak olyan gazdasági vagy szabályozói változások, melyek az elmúlt években tapasztalthoz hasonló mértékű mozgásba hozhatnák a magyar kábeltelevíziós piacot. Az állások megmerevedésének legújabb jeleként már előfordul, hogy a cégek nem kötik be a hálózatukhoz közel eső háztartások némelyikét.

Ilyen esetek ritkán, de előfordulnak, és mindig technikai, gazdasági vagy jogi akadályok miatt - mondta lapunknak Szűcs László, a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező UPC szóvivője. A fővárosban is meghatározó szerepet játszó cég jogvitában áll a budapesti önkormányzattal, mivel a helyhatóság szerinte túl magas összeget kér egyes főútvonalak alatti kábelátvezetésekért.

A hálózatba kapcsolás költségét így az önkormányzati engedély megduplázza, amit a cég nem vállal. A kérdéses összeget a főváros határozatban állapította meg, ezt a közigazgatási hivatal jogszerűtlennek nyilvánította, de az önkormányzat ezután ugyanilyen tartalmú belső rendeletet alkotott. Így előfordulhat például, hogy az utca egyik oldalán lakók nem csatlakoznak a hálózathoz, hiába kellett elviselniük a kábelfektetés miatti útfelbontást.

Vannak olyan esetek is, amikor a társasházak lakóinak többsége nem egyezik bele a kábeles csatlakozás kiépítésébe, és így a kisebbségben maradók igényük ellenére sem lehetnek előfizetők. Akkor is problémák léphetnek fel, ha egy adott ház pincéjének tulajdonosa nem járul hozzá a csatlakozáshoz.

Az előfizetői számok növekedési ütemének jelentős lassulása mögött azonban a távközlési szektor világpiaci válsága is meghúzódik. A döntő részben külföldi tulajdonosok kezében lévő társaságok a nehezebb pénzügyi helyzet miatt minden esetben mérlegelik azt, hogy az adott potenciális előfizetőt mekkora költséggel lehet csatlakoztatni. A törvényi szabályozás egyébként szolgáltatási kötelezettséget nem ír elő, vagyis a kábeltévé egyelőre ebből a szempontból nem hasonlítható a közműszolgáltatásokhoz.

A területi terjeszkedés 1999- 2001 közötti látványos szakasza lezárult - mondja Szűcs László. A piaci viszonyok tisztázódtak, a szereplők különböző okokból, de már nem nagyon szándékoznak növelni szolgáltatási területeiket. A mintegy 40 százalékot magának tudó UPC kezét - anyavállalatának pénzügyi helyzete mellett - a médiatörvény is köti. Ez ugyanis kimondja, hogy egy társaság vételkörzete a magyar lakosság egyhatodánál nagyobb nem lehet. Az ORTT állásfoglalása szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy a UPC területileg már alig nőhet, de a hálózatához technikailag még kapcsolható előfizetőket megszerezheti. Így a társaság vételkörzetében van még növekedési lehetőség, ezért indítja őszi ügyfélszerző akcióit. A UPC ugyanakkor már inkább az internetező ügyfelek és a - médiatörvényi korlátozás alá nem eső - műholdas előfizetők számát növelheti jelentősen.

A piaci második Matáv KábelTv sem éli már intenzív területi növekedésének korszakát. Straub Elek, a Matáv Rt. vezérigazgatója legutóbb éppen lapunk hasábjain jelentette ki, hogy a cég eladását soha nem lehet kizárni, de ma nem kapnának érte megfelelő árat. A közel 300 ezer magyar háztartást bekábelező társaság egyébként sem terjeszkedhetne azokban a nagyvárosokban, ahol anyacége a koncessziós telefonszolgáltató, a 30 ezer lakosnál kisebb települések ilyen fejlesztését pedig a szakértők még a piaci felfutás idejében is megkérdőjelezték.

A jelentősebb erőket mozgósítani tudó további két cég - a Fibernet és az EMKTV - mozgásterét az is meghatározza, hogy inkább pénzügyi, mintsem szakmai befektetők ellenőrzik, a hosszú távú távközlési beruházásokról pedig manapság éppen ezeket a társaságokat lehet a legnehezebben meggyőzni. A terjeszkedést általában is nehezíti, hogy gyakorlatilag elfogytak az eladó kisebb kábeltársaságok, az építéshez pedig jelentős tőkére van szükség, és nagyobbak a bürokratikus akadályok is.

A négy legnagyobb szolgáltató területén élők viszont legalább azzal vigasztalódhatnak, hogy a hálózat folyamatos minőségi fejlesztése a tulajdonos érdeke, és erre még van pénz a cégeknél.