Nehézkes a külföldiek munkavállalása
A magyar gazdaság adottságai, a globalizáció és kiváltképpen az EU-hoz való felzárkózás igényli a külföldi munkavállalók magyarországi jelenlétét. Ennek jogi szabályozása azonban számos szempontból igen nehézkesnek bizonyul, megfelelő engedélyek hiányában pedig egyre szigorúbb bírságok várhatóak. A közelmúltban három külföldi cégvezető nem jogszerű foglalkoztatása miatt a munkaügyi felügyelet 172 millió forintos bírságot szabott ki - hangzott el a Perfect gazdasági tanácsadó, oktató- és kiadóvállalat munkajogi klubjának legutóbbi előadásán.
Gyakori hibának számít, hogy a külföldieket foglalkoztató a jogszabálytól eltérő módon nem tekinti foglalkoztatásnak - s így nem is engedélyezteti - a cégénél megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján dolgozó külföldi állampolgár alkalmazását. Hasonlóan bírság sújtja azokat is, akik a munkaügyi hivatalhoz eljuttatott csoportos keretengedély alapján foglalkoztatják más országok állampolgárait, ez ugyanis csak egy ígérvény, a legalitáshoz itt is az egyedi engedélyek beszerzésére van szükség - fogalmazott Kiss György egyetemi tanár. Az engedélyezési eljárás alapját a munkaadók munkaerőigényre vonatkozó bejelentési kötelezettsége jelenti. Ha ugyanis az adott feladatra a helyi munkaügyi központ magyar állampolgárt is ki tud közvetíteni, akkor az engedély megtagadható. Megfelelő jelentkező hiányáról szóló igazolás birtokában adható be a kérvény, a tevékenység, a foglalkoztató, a helyszín, a beosztás és a munkavállaló-jelölt megnevezésével. Komoly vétségnek számít, ha a kérvényt egy olyan társaság adja be, amely azt követően nem saját maga ad munkát, hanem munkaerő-kölcsönzés keretében más cégek rendelkezésére bocsátja a külföldi állampolgárt.
Az itthon bejegyzett, magyar székhelyű - akár száz százalékig külhoni tulajdonú - vállalatok külföldi állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdései a nemzetközi magánjog hatálya alá tartoznak, hasonlóan a külhoni munkáltató által külföldi állampolgárnak Magyarország területén való foglalkoztatásához. Ennek alapján pedig a szerződő felek jogában áll a közöttük felmerülő jogi viták rendezésére a világ bármely országának jogát megjelölni. A területiség elve tehát itt nem, csak az illetékes bíróság megválasztásánál érvényesül - hívta fel a figyelmet Gyulavári Tamás szakjogász. A gyakorlatban tehát a magyar bíró alkalmazza a felek által kikötött jogot, amelynek részleteiről őt az Igazságügyi Minisztérium köteles tájékoztatni. Ha nem választottak a felek jogot, a bíró a kapcsolt szabályok alapján dönt: vagy a munkavégzés szokásos helye szerinti, vagy pedig a foglalkoztató telephelye szerinti jog az irányadó. De fontos, hogy a nemzetközi szabályozás értelmében nem engedhető meg, hogy a felek a munkavállaló hátrányára válasszanak jogot.
