Önálló MÁV-üzletágak januártól
Jelentős szervezeti átalakulás előtt áll a MÁV, a társaságnál 2003. január elsejétől négy önálló vasúti szolgáltatási üzletág, profitcentrum kezdi meg működését - tájékoztatta lapunkat Udvari László elnök, aki hangsúlyozta: ez a lépés a vasútreformnak csak kezdete. Az önálló üzletágak: a pályavasút, az áru-, a személyszállítás és a vontatás (gépészet). Ezek a divíziók külön gazdasági egységként, de a részvénytársaságon belül, nem önálló vállalatként működnek majd. Az uniós direktívák figyelembevételével kialakított szervezeti változás együtt jár a MÁV és az állam közötti finanszírozási reform végrehajtásával is.
A vasúti pálya kincstári tulajdon, s az azt használók (áru- és személyszállítás) pályahasználati díjat fizetnek majd. Amennyiben a bevétel nem fedezi a költségeket, úgy a hiányt - a nullszaldós működésig - az államnak kell fedeznie. Hasonló a helyzet a személyszállítási üzletágnál is.
Az uniós előírások, ajánlások ugyanakkor a logisztikai központok kivételével határozottan tiltják, hogy az állam a versenyszektorba tartozó gépészeti és az áruszállítási üzletágakat támogassa, sőt a részvénytársaságon belül még a keresztfinanszírozás sem lehetséges.
Udvari László hangsúlyozta, hogy az átalakítás nagy lépés lehet ahhoz, hogy a MÁV-on belül a gazdálkodás átlátható legyen. A közvélemény jelenleg ugyanis úgy érzi - s ezt támasztotta alá a nyáron napvilágra került ÁSZ-jelentés is -, hogy a vasúttársaságnak juttatott állami forintok "feneketlen zsákba kerülnek". A két üzletág támogatása ugyan látszólag többletköltséget jelentene a költségvetésnek, de Udvari László szerint ez ugyanakkor tiszta helyzetet is teremtene, az államnak úgymond "nem kellene homokba dugnia a fejét".
A jövőben nem lenne szükség arra, hogy a tetemes veszteséggel működő MÁV állami garanciavállalás mellett vegyen fel hitelt, aminek az adósságtörlesztését később el kellene engedni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy amennyiben a szükséges működési átalakítások és racionalizálások nem történnek meg - a vasúti pályák szabaddá válása után -, a vasúttársaság az áruszállítás területén jelentős piacokat veszíthetne.
A MÁV új vezetése július közepén lépett hivatalba, s azóta nagy erőkkel folyik a működési és szervezeti változás operatív előkészítése. Havonta igazgatósági értekezleteken vitatják meg a szükséges változtatásokat. Azzal most nem foglalkoznak, hogy az önálló üzletágaknál hányan dolgoznak majd. Az elnök hangsúlyozta, az biztos, hogy az 54 ezer embert foglalkoztató MÁV-nál január elsejétől csoportos, szervezett létszámleépítés nem lesz. Udvari László elmondta, hogy a reform beindulása után a következő évek kiemelt feladata a MÁV veszteségei növekedésének megállítása, valamint az állami támogatások relatív csökkentése. Célul tűzik ki az eszközpark megújítását, az elővárosi közlekedés fejlesztését s a nagyvárosok gyors vasúti elérhetőségének még szélesebb körűvé tételét.
